Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1908

9Í 14/1909. sz. Alulirt igazgató mint alapítványkezelő bejelentem, hogy az alapítványt képező kötvényt átvettem s azt vagyoni felelősség mellett kezelni fogom. Baja, 1909. január 29-én. Látta s elfogadta: Vajda Ödön zirczi apát. 47778/909. szám. Jóváhagyom. Budapest, 1909. május 23-án. c) Segítő-egyesület. Az intézetben a vallás- és közoktatásügyi minisz­tériumtól jóváhagyott alapszabályokkal ifjúsági segítő-egyesület működik. Az egyesület működésének irányáról, módjáról és vagyonáról a B) 8. b) pontja számol be. 1. Vallás-erkölcsi nevelés. Az intézet tanárikara mindig tudatában volt annak, milyen magasztos feladat jutott osztályrészéül, mikor a gondjaira bízott ifjak jövőjét kell előkészítenie. Épen ezért sohasem elégedett meg a puszta tanítással, hanem minden eszközt és alkalmat megragadott, hogy neveljen s a gyermekek fogékony lelkében ápolja és fejlessze a vallásos érzést, minden erénynek és nemes erkölcsnek kútforrását. A vallás-erkölcsös szellem ápolását különösebben és külső módon is nyilvánítottuk azzal, hogy lelkiismeretesen rész vettünk az egyháztól előírt vallásgyakorlatokban. Az előadásokat mindenkor imával kezdtük és imával végeztük, déli harangszókor pedig a tanár tanítványaival kö­zösen elimádkozta az „Ur angyalát". A róm. kath. vallású tanulók az igazgató, a hittanár és az osztályfőnökök vezetése alatt, kivéve a téli hónapokat, naponkint fél 8-kor szentmisét hallgattak, vasár- és ünnep­napokon pedig az egész tanáritestülettel jelen voltak 8 órakor a szent­misén, melyet az intézet rajztermében szentbeszéd követett. Istentisztelet alatt az ifjúság énekkara az énektanár vezetése alatt vegyes négyes­hangú magyar és latin egyházi énekeket adott elő, a szentmise utolsó része alatt pedig a pápáért és a királyért himnuszt énekelt. A szent­mise végén az egész ifjúság a miséző pappal magyar nyelven mondta el az egyház előírta imádságot. IVerner Adolf dr. főgimn. igazgató. Apponyi. B) Az intézet működése. 35

Next

/
Oldalképek
Tartalom