Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1907

30 gonddal tettem el a szertár részére. A kellemes meglepetés után a szét­oszlott társaság egy része a közeli körtefáról szerzett szivarokat gyűj­tött. Ezek a szivarok a körtefa összesodrott leveleiből készülnek. Nagy gonddal, s még nagyobb fáradsággal göngyölgeti össze a kis (Rhinoma­cer betulae. L.) kék vagy zöldtestű ormányos bogár. A levél szélére rakja petéit, összesodorgatja lábaival, a szájából kieresztett nedvvel összeragasztja s e kis pólyában védelmet is, táplálékot is talál a kikelő álca. Sok apró állatot találtunk az úton, különösen Valgus hemipterus. L., Opatrum sabulosum. L. s pusillumot. P'abr., úgyhogy örömmel eltelve távoztunk otthonunkba, hogy holnapi munkánkra készülgessünk. * * * Kirándulásaink célja ismeretes, a módok, amelyek szerint ered­ményesen dolgozhatnak, szintén. Amiről még tájékoztatnom kell úti­társaimat, az a rovarok küldése. A földolgozott anyagot szállítani körül­ményes. Alacsony szivardobozt használhatunk e célra, amelynek ma­gassága körülbelül tűnk hosszáéval megegyező. Ezt a dobozt nagyobb ládikába tesszük s a közöket faforgácscsal tömjük ki minden oldalról. Célszerűbb papirostekercsben szállítani a preparálatlan bogarakat. Félív, , negyedív nagyságú papirost rácsavarunk gyűjtő üvegünkre, a szélét ráragasztjuk, s kész a tekercs. A szállítandó rovarmennyiségnek megfelelő nagy darabot levágunk belőle. Végébe gyapotot teszünk dugónak. Erre belerakjuk a még puha állatokat, még pedig jó szorosan, s ha megtelt, ismét gyapottal zárjuk el. A jórend úgy kívánja, hogy kisebb-nagyobb állatot ne tegyünk együvé. Külön tekercsbe tesszük az összetartozókat. így kevés helyen sok állat elfér, s ha szállítani akarjuk, ezt is könnyű szerrel eszkö­zölhetjük. A száraz rovarokat földolgozás előtt fölpuhítjuk. Egy tányérba vizes homokot teszünk, a földolgozás alá kerülő papírtekercset a homokra tesszük, s üvegharanggal, ennek hiányában jó nagy pohárral leborítjuk. Egy nap múlva már rendszerint eléggé felpuhulnak A gyűjtemények főellenségeitől az anthrenusoktól úgy óvjuk meg gyűjteményünket, ha időközönként légmentesen záróládába helyezzük, amelybe szénkéneget teszünk egy pohárba. Az együtt tett kirándulások emléke újuljon fel sokszor lelkükben s lelkesítse mindnyájukat az a tudat, hogy a tudomány bármely kis ágának, kis erének művelése hazafias kötelességünk. Chinorányi Ede.

Next

/
Oldalképek
Tartalom