Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1907

9 Hogy mi mindent tett Vajda Ödön e 18 év alatt, azt nem is tudjuk kellőképen méltányolni. Elsorolhatjuk ugyan kiváló alkotásait, amelyekkel rendjének történetében nevét megörökítette ; elmondhatjuk, hogy a bajai főgimnáziumot Baja város segítségével megújította s teljesen modern felszereléssel látta el; az egri főgimnáziumot rengeteg költséggel egészen újraépítette ; a rend budapesti hittudományi és tanárképző intézete számára díszes palotát emelt. Elmondhatjuk, hogy templomokat restaurált, elemi iskolákat s kisdedóvókat állított, Zirczen kórházat létesített. Elmondhatjuk mindezt és még sok mást, de ezzel még nem mondtunk el mindent. Mert ki tudja méltányolni azt a munkát, amelybe ezeknek a kivitele került ? ki jegyezte fel azt a sok gondot és fáradságot, amellyel megvalósításuk járt ? Mennyit kellett neki járni-kelni, írni, kérni, folyamodni, tárgyalni 1 Hány éjtszakát töltött álmatlanul, tépelődve, honnan teremtheti elő eszméi kivitelére a szükséges összeget ! A belső lelki küzdelmek, gondok hányszor vetettek felhőt homlokára ! Kinek jut mindez az eszébe, mikor a kész alkotásokat látja ? Hiszen még ő maga is megfeledkezik fáradságról, gondról, aggodalomról, mikor végzett munkájának sikerében gyönyörködhetik. Nekünk azonban nem szabad hallgatnunk róla, mikor az ő munkás életének rajzát akarjuk adni. Csöndes, zajtalan munkája közben háromszor is felkereste őt magányában a koronás király kegye. Először a Lipót-rend, azután a Szent István-rend lovagkeresztjét kapta, most pedig a főrendiház kinevezett tagja lett. Rendtársai, az ő fiai Krisztusban, szeretetökkel veszik őt körül, mint jóságos atyjukat. Nevét szárnyára vette a hír, s ő az egyszerű szerzetes, Istennek alázatos szolgája, a magyar közéletnek köztiszteletben részesülő, kiváló alakja. Mindezekre nem vágyott, hiszen sokkal szerényebb és sokkal többre becsüli magát a munkát, hogysem annak a jutalmát várná itt a földön. A kitüntetésnek azonban mégis örül, mert tudja, hogy az dicsőséget áraszt rendjére, amelynek érdekében annyit fáradott. Pályafutásának fé'százados mesgyéjén állva nyugodt öntudattal tekinthet vissza életére, amelynek munkája az Isten és a haza szolgálatára volt szentelve s amelyből a közre áldás, a rendre, amelynek élén áll, dicsőség s rendtársaira, akik az ő szerető gondjaira vannak bízva, boldogság fakadt. Legyen ezért hála és dicsőség az Istennek, aki őt nekünk adta. Az Isten szent kegyelme őrizze, védje, áldja meg őt s tartsa meg igen soká ! Werner Adolf dr.