Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1906
45 Sz. Márk-templom főkapuja, Sz. Márk-templom belseje, Sz. Márk-tér, a Doge-palota, Doge-palota udvara, Doge-palota főbejárata, Doge-palota főhomlokzata, Doge-palota főlépcsője (Scala dei Giganti), Doge-palota tanácsterme, Doge-palota a Márk oroszlánnal, a Sóhajok hidja, a Riva degli Schiavoni, Rialto-hid, a Vendramin-Calergi, Rezzonico (Browning), Contarini delle Figure, Corner-Spinelli, Cá' d' Oro, Foscari- és Grimanipaloták, Santa Maria della Salute és Sz. Zakariás temploma. Külön helyiség hiányában természetesen ezen képek is a folyosóra kerültek. Ennek azonban megvan az a megbecsülhetetlen előnye, hogy e képek állandóan a tanulók előtt függenek. És mikor a folyosón fels alá járnak, mindig az antik műremekek, vagy a quattro-, cinquecento és ujabb mesterek páratlan alkotásai között sétálhatnak. Igaz ugyan, hog3 r „quotidiana vilescunt", és igy a tanuló időmultával szinte közönyösen halad el a legszebb kép, szobor és reprodukció előtt is. De annál érdekesebb annak megfigyelése, hogy mikor a rossz idők beköszöntével a folyosóra szorulnak, miként verődnek tömegbe hétszám a kitett új kép, szobor vagy azon műtárgy előtt, melynek jelentőségére vagy szépségeire valamelyik tanáruk felhívta figyelmöket. Tagadhatatlan, hogy ily módon, rendszeres művészeti előadások nélkül is finomul az izlés, nevelődik az esztetikai érzék, mert „semper adhaeret aliquid." Végre az 1901 — 1902-ik évben mélt. és főtiszt. Vajda Ödön zirci apátúrnak áldozatkészsége lehetővé tette a szobrok beszerzését is. Schambach Gyula 1889-ben, hazai vállalatok híján, még kénytelen csupa idegen vállalatot ajánlani és eljárását Greguss eme szavaival menti : „a fogékonyság idomok, arányok és összhangok iránt, az eleven műérzék, a szépnek hő kedvelése, a culturának ez a virága, nálunk még bimbajában rejlik." 1) Sőt még az 1903-ki bécsi tanszerkiállítás ismertetője 2) is merőben német, svájci, görög, francia és olasz beszerzési forrásokra utal. Mi azonban már abban a szerencsés helyzetben voltunk, hogy hazai forrásból, a magyar állami pedagogium gipszöntő-műhelyéből hozathattuk meg a következő szobrokat és gipszeket : Akhilleus egész alak pajzzsal és dárdával. Odysseus „ „ „ „ karddal. >) Schambach Gyula „Classica philologiai szemléltető eszközök." Kaposvár, 1889. 2) Dr. Bozóky Endre : „A bécsi tanszerkiállitásról." Tanáregy. Közlöny XXXVI. évf. 1903. máj. 10. 17. és 24. füzet. (A klasszika-filol. szekcióra vonatkozó rész dr. Láng Nándor tollából.)