Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1906
16 könnyebben megtagad magától bizonyos dolgokat egészen, mintsem azokban mértéket tartson." És Seneca nemcsak leírta, hanem meg is tette, amit mondott. Kiváló mestereitől ifjú lelkesedéssel eltanult elveit megőrizte élete végéig. Az élvezethajhászás e klasszikus korában, jóllehet anyagi javakban bővelkedett, folyton gyakorolta a lemondást. Valóságos betegje lett, mégis csak atyja fenyegetésére tért vissza a húsételhez. Nézzük csak életemódját. Tacitus (Annál. XV. 45.) nem győzi eléggé dicsérni annak egyszerűségét és falusias voltát, „mivel csak nagyon egyszerű ételekkel, mezei terményekkel és ha megszomjazott, patakvizzel tengette életét." 1) „Ha senki sem zavar, írja egyik levelében, egész napom a tanulmányok, testgyakorlás és az alvás közt oszlik meg." A testgyakorlást késő aggkoráig űzte. Korának szókása szerint önbiztatás végett ő is tartott előtornázókat, progymnastákat, akikkel versenyt szaladt. A futás után hideg fürdő következett, melytől elpuhult kora úgy irtózott. Seneca még öreg korában is élt-halt a hideg vizért annyira, hogy igazán rászolgált a psychrolutés (hideg fürdőért bolonduló) elnevezésre. „Fürdés után, úgymond, kijár a darab száraz kenyér. Még teríteni sem kell hozzá és a kezemet sem szükséges megmosnom utána. Alvásom, álmom is nagyon kurta." 2) Ilyen egyszerű, mértékletes életmód és ilj'en edző gyakorlatok után teljesén uralkodott testén. 3) És jóllehet gyermekkorától fogva vézna és beteges volt, 4) öregségében is képes a legnagyobb fáradalmak elviselésére. Valóban megérdemelte, hogy Sz. Jeromos „vir continentissimae vitae"-nek mondja. Felsőbb tanulmányainak bevégzése után a közpályára lépett és Caligula idejében quaestor- és senatorrá lett. De amily korán megnyílt előtte a császári udvar, éppen oly hamar el kellett hagynia, mert Claudius Messalina fondorkodása miatt Korzika szigetére száműzte. Csak egy futó pillantást kell vetnünk az aulába és azonnal megértjük a számkivetés okát. A császári udvar jellege változott ugyan a császárnőkkel, de nem rosszabbról jóra, csupán a rossz árnyalatai szerint. Nem hiába dörögte Lucanüs : „Meneküljön a császári udvartól, aki tisztességes akar maradni!" 5) ») Tac. Ann. XV. 2) Sen. Epist. 83. 5—6. 3) Sen Epist. 75, 18. „In se habere magnam potestatem." *) Sen. Epist. 78. 1. 5) „Exeat aula, qui volet esse pius!" Lucani Phars. VIII. 493 - 494.
