Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1905

16 így nyilatkoznak meg a kuruc költészetben a kurucok kedves eszméi, érzései, törekvései, vágyai. A művészet alkotásaiban tehát benne vannak az alkotó művész egyénisége nyíltabban vagy elrejtőzve, benne vannak az illető nemzet faji sajátságai és végül benne van a kor, amelyben a mű készült. Hogy egy példában lássuk mindezt, tekintsük például a Zrinyiászt, mert a kuruc költészet igazi népköltészet, s benne a költő egyéniségét n?m láthatjuk, hiszen beleolvad a nemzeti lélekbe. 1651-ben jelentek meg Bécsben Zrinyi Miklós grófnak, a költőnek, aki nagy államférfiú és nagy hadvezér volt, összes munkái, közöttük legnagyobb alkotása a Szigeti Veszedelem vagy mint nevezni szoktuk : a Zrinyiász. Zrinyi a hőskölteményben dédapjának, Zrinyi Miklósnak, szigetvári vértanuságát örökíti meg. Röviden összefoglalva az van elmondva a költeményben: Isten meg akarja büntetni a magyar nemzetet, mert ősei hitétől eltért, „külömbkülömb vallásokban gyönyörködik" a vétekbe süllyedt. Ezért rábocsátja a nemzetre a világ legfélelmesebb hódítóját, Szulejman török szultánt és pogány népét; a török lesz az Úr haragjának vesszeje, de csak addig, mig a magyar meg nem tér. A megromlott nemzetben azonban akad egy ibtenfélő hős vezér, aki várnépével együtt kész meghalni Isten szent nevéért és nemzetének váltságáért. Az Úr elfogadja az áldozatot s jutalmul megengedi Zrínyinek, hogy a nagy Szulejmant megölje. Zrinyi dicső halált hal társaival együtt, az égből pedig leszállanak az angyalok és a hősök lelkét megkoszorúzva az Úr trónusa elé viszik. Az Úr haragja tehát ki van engesztelve, haragjának vesszeje eltörve s Magyarország előtt a szabadulás és irgalom mennyei kapuja nyitva áll. E történet így alakítva a költő lelkének mélyen átérzett gondolatát fejezi ki: a török a nemzeten az Isten büntetése, ha tehát a magyar meg akar szabadulni a töröktől, ki kell engesztelnie az Isten haragját; ezt pedig csak úgy éri el, ha erkölcseiben mintegy újjászületik s olyan lesz, mint a szigeti hős és katonái. Zrínyinek a költőnek nagy lelke nyilatkozik meg a műben, hiszen neki mint államférfiúnak is az volt a vezérgondolata : kiűzni a törököt, de a magunk erejéből, ne német segítséggel, mert annak a segítségnek függetlenségünk elvesztése lesz az ára. Ezért küzdött mint hadvezér kardjával, s hadtudományi munkáiban is ezt fejtegette: nemzeti hadsereg kell nemzeti vezérlettel; helyre kell állítani a régi erkölcsöket és fegyelmet s akkor ki lehet verni a törököt. Nem ezeket az eszméket hirdeti-e Zrinyi nagy eposzában mint költő? Nem prédikálva ugyan, nem is szárazon, hanem művészileg mutatva be a Szigetvár körül folyó harcban egy darab életet, telve