Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

XIII. köztük az egyensúly fölbomlik, akkor as atom is fölbomlik. Ez az atom­bomlás megy végbe a rádioaktiv anyagokban, ami a rádioaktivitás révén jut tudomásunkra. A rádioaktivitás a rádioaktiv anyag atomjai bomlásá­nak a jelensége. Crookes abban a véleményben van, hogy minden kémiai elem atomja az enyészetnek néz eléje; minden atom egykoron teljesen fölbomlik, szétesik azokra a részekre, amelyekből alkotva van. Rulherford és Snddy ezzel szemben a rádioaktiv anyagok módosulataira, tehát a tapasztalatra hivatkozva azt állítják, kogy az atom bomlása nem jár annak teljes szét­züllésével, hanem új atomok képződésével. Amikor a rádioaktiv elem atomja fölbomlik, akkor az atomot alkotó részecskékből új csoportok-, új atomok alakulnak; a régi elemből új elem származik. Ha a szárma­zott új elem atomjának részei között nem áll be valamely állandó egyensúlyi állapot, akkor az új elem atomja ismét tovább bomlik, azaz ujabb elem keletkezik, és ez az átalakulás addig tart, míg olyan atomok nem keletkeznek, amelyekben az atomrészecskék legalább hosszabb ideig tartó biztos egyensúlyi helyzetbe nem jutnak. — E hipotézis szerint a rádioaktiv anyagok minden módosulata egy-egy új kémiai elem. Erős támaszt nyer e hipotézis abban a tényben, hogy a rádiumnak rövid életű emanációja, az exrádio, szintén elem, mert saját színképe van; továbbá abban, hogy az exrádioból származó hélium már régebben ismeretes elemi gáz. E hipotézis szerint tehát a rádioaktiv anyagok módo­sulatai, és maguk a rádioaktiv anyagok állhatatlan, átmeneti elemek. Az átmeneti elemek rövid életű atomját mctabolonnak nevezik Rutherfonl és Soddy. Hogy a tapasztalat tényeivel kiegyeztessék tudós kutatóink a hipo­tézisöket, fölteszik, hogy az atombomlás nem áll be egyszerre a rádio­aktiv elem minden atomján, hanem annak csak bizonyos meghatározott részén. A rádioaktiv elem atomjai között bizonyos adott pillanatban van­nak a bomlás stádiumának minden fázisában lévő atomok, de a bom­lás végső stádiumában az atomoknak csak bizonyos néhányadrésze van, amely néhányadrész az egyes rádioaktiv anyagokat jellemző állandó, és minden esetben igen kicsiny törtszám. Csak így érthető az a jelenség, hogy a szüntelen átalakulásban lévő rádioaktiv elem egész tömegében ugyanazokat az állandó fizikai és kémiai sajátságokat mutatja. Azok az atomok, amelyek a föloszlásuk állapotába jutottak, hirtelen, robbanásszerű bomlást szenvednek. Az atomok szétrobbanása alkalmával egyes részecskék szétszóródnak ; ezek okozzák a rádioaktiv sugárzást. Ha az atomátalakulás nem olyan heves, hogy egyes részecskék szét­szóródnának, ekkor az átalakulás sugártalan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom