Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

57 13. A melegnek és az oldásnak hatása a radioaktív sókra. A rádioaktiv anyagok sóinak aktivitásában nevezetes változások észlelhetők, ha azokat föloldjuk, vagy ha hosszabb ideig tartó magasabb fokú melegnek tesszük ki azokat. A légkör közönséges hőmérsékleti változásai észrevehető befolyással nincsenek a rádioaktivitásra. Ugyanez áll a nagyfokú hidegre is. Curie még a folyékony levegőbe (—182 C°) merülő rádiumklorid radioaktivitásában sem észlelt változást. A rádiumsó sugarai e mély temperaturán csakúgy világították meg a fluoreszkáló uránkáliumszulfátot, mint a levegő közönséges hőmérsékletén. Curie az elektromos módszerrel végzett mérésekkel is meggyőződött arról, hogy a folyékony levegő mérsékletére lehütött rádiumsó aktiv sugarainak intenzitása fogyatkozást nem szenvedett. Ugyanez áll a magasabb hőmérsékletre is, ha csak rövid ideig tart. Curie a 10 percig 400 Co-ra hevített rádiumsó aktivitásában nem tapasztalt észrevehető változást. Hosszabb ideig tartó hevités már erősen apasztja meg ideiglenesen a radioaktivitás erősségét. Egy óra hosszáig 130 Co-on hevített rádiumsó az összes sugárzó hatásnak Vio részét, több órán át vörös izzáson tartott rádiumsó aktivitásának 3/i részét veszíti el. Curie azt tapasztalta, hogy hevítéssel először az átható (ft, 7) sugarak tűnnek el nagyobb mértékben, mint a nem áthatok («). A hevités után megmaradt sugarak többnyire a-sugarak. így például, midőn Curie a 800 O-on megolvasztott és több órán át olvasztott állapotban tartott rádium-báriumklorid radioaktivitását megvizsgálta, azt találta, hogy a só megmaradt sugarainak csak 2°/o-a ment át valamely 0'3 mm. vastag alumínium-lemezen; a kihevített só megmaradt sugarainak 98°/o-a tehát könnyen elnyelődő sugarakból állt. A radioaktivitást hevítéssel megsemmisíteni nem lehet. Curie a rádiumon, Iiutherford a thoriumon végzett hevítő kísérletekkel megállapította, hogy a rádioaktiv anyagoknak radioaktivitását csak bizonyos határértékig lehet kisebbíteni. A megmaradt aktivitás az illető anyagok elválaszthatatlan sajátos aktivitása. A hevítéssel megkevesbedett rádioaktivitás a közönséges hőmérsékleten ismét visszaáll; a megfogyatkozása csak ideiglenes. A kihevitett só aktivitása a kihűlése után azonnal kezd nőni, de igen lassan úgy, hogy körülbelül egy hónap időre van szüksége a hevítése előtt megvolt aktivitásának visszaszerzésére. Curie olyan eseteket is jegyzett föl, melyekben a kiterített rádiumsó magasabb fokú aktivitást szerzett, mint amekkora a hevítés előtti volt. így például, a több óráig vörös izzásra hevített rádium-báriumklorid a hevítés után két hónappal l"45-ször lett