Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1904

24 nem ismertük az 1789 óta ismeretes uránium és az 1828 óta ismeretes thorium rádioaktiv tulajdonságát, talán megvan ez a tulajdonság a többi elemekben és az összes anyagban is. — Curiené ez érdekes kérdés eldöntése végett vizsgálat alá vette az eddig ismeretes fémes és nem fémes elemeket a rendelkezésére álló ritka elemekkel együtt, de radioaktívakat nem talált köztük azokon kívül, amelyeket ilyeneknek már ismerünk. Megvizsgált nagyszámú ásványokat. Ezekből is csak azokat találta radioaktívaknak, amelyekben a már ismeretes rádioaktiv anyagok mint alkotórészek vannak meg. E vizsgálatok eredményéből Curiené azt a következtetést vonja, hogy a rádioaktivitás sem az anyagnak általános, sem a kémiai alapanyagoknak közös tulajdonsága, hanem csak némely elemé. Ez a következtetés természetesen csak ama határig bizonyos, amely határig a vizsgálati módszer és vizsgálatra használt eszközök érzékenysége terjed. Curiené vizsgálatában ez a határ a fémuránium aktivitásának a század részéig terjed. Tehát ha van rádioaktiv anyag az általa megvizsgált, de aktivaknak nem talált anyagok között, akkor annak lehetséges aktivitása a fémuránium aktivitásának a századrészénél kisebb. Righi A., olasz kutatónak, a mult (1904) évben végzett vizsgálatai nagyon valószínűvé teszik azt a lehetőséget, hogy a rádioaktivitás közös tulajdonsága az összes elemeknek, következőleg az összes anyagnak. Righi a nem aktivaknak tartott fémek közül tizenegynek a radioaktivitását ki tudta mutatni. Rigliivel egyező eredményre jutottak Strutt és Neccari is. A radioaktivitásnak alább (17. p.) ismertetett elmélete szempontjából rendkívül fontos eredmény lenne annak a kimutatása, hogy a rádioaktivitás az anyagnak általános tulajdonsága. 4. A rádium fölfödözése. Ama terjedelmes vizsgálatokban, melyekben Curie és neje rádioaktiv anyagok után kutattak, föltűnt nekik, hogy a megvizsgált számos ásvány között néhány olyan is találkozott, amelynek a rádioaktivitása nagyobbnak mutatkozott a tiszta uránium és thorium aktivitásánál. így például az uránokszidtartalmu szurokérc négyszer, a kristályos urán-rézszulfát kétszer mutatkozott aktívabbnak, mint a tiszta fémuránium; az uránkálciumfoszfátos autunit pedig az urániummal egyenlően erős aktivitást nyilvánított. A kémiai analízis módszereivel ez ásványokból az urániumon kívül más rádioaktiv anyagot kivonni nem lehetett. Arra gondoltak aztán, hogy az uránium rádioaktivitását talán a kémiai összetétel fokozza. Mesterségesen állították tehát elő az említett uránvegyületeket. E vegyü-