Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1902
16 kerülnek ki a nád levelei. Itt-ott az egész viz felületét ellepi a béka-lencse szőnyege. Rámutatva a szőnyeg alatt nyüzsgő apró állatkákra és a rovarok álcáira, megértetjük tanulóinkkal, miért szeretik olv nagyon a vizi szárnyasok a béka-lencséktől bevont vizterületeket. De ezzel még nem elégszünk meg, hanem egy helyen a gödör szélén leásunk. Rögtön földdel kevert sok növényrész tűnik szemünk elé, sőt ha a fenékről veszünk föl iszapot, akkor is megbarnult növényrészek kerülnek elő. A magyarázattal nem késünk, hanem pár szóba összefoglaljuk, hogy minő változáson mennek át a növények a levegőtől elzárt helyeken, és így a tanulók előtt a kőszén előhírnökét mutatjuk be, egyszersmind a szén képződéséről némi halvány képet rajzolunk eléjök. Május hóban tett kirándulásunkon egész más kép tárul szemünk elé. Amint haladunk, ruhánk apró fehéres pelyhekkel rakódik tele. Mik ezek? A fűzfák és a nyárfák tok-termései már felpattantak ez időre, és azok selymes szőröktől borított magvai szállnak tova a levegőben. Ily módon, e repülő készülék utján gondoskodnak e növények arról, hogy ne kelljen az anyanövény közvetetlen közelébe lekerülő nagy számú ivadéknak egymással kíméletlen testvérharcot folytatnia a levegő, világosság és a táplálék miatt. Felemlítjük, hogy a magvak nagy könnyűsége miatt alig van bennük tartaléktáplálék, azért már egy-két nap múlva elvesztik csírázó képességüket. Itt-ott láttunk is csírázó magvakat. A repülő készülék egyúttal arra is szolgál, hogy mint valami horgony a magot a talajhoz kösse. Időközben barnás szárakat hoz egy-két tanulónk, melyeknek vége ugyanolyan színű és a kucsmára emlékeztet: a mezei zsurló termő-szárait. Ha figyelmesebben vizsgáljuk, észrevesszük, hogy a kucsma kis hatszögletű pajzsokra különül és az izekre osztott szár csomóin a hártyás levelek hüvelye örvet alkot. A kis pajzsok alján képződő gömböcskék a spórák. Egy tanulóval megállapítjuk a spóra és a virágos növények magja közti különbséget. A földből nem lehet a növényt kihúzni, mert erős tőkéje van. Felhívjuk a tanulók figyelmét, hogy ugyanezen helyeken nyáron zöldes, elágazó szárú meddő zsurlókkal találkozunk. Ha ilyenkor kiszedjük a tőkét, akkor azon hellyel-közzel mogyorónyi gumókat találunk, melyekből tavasz végén a termő szárak keletkeznek. Ezalatt takarmányrépával beültetett földre érünk, mely alkalmat szolgáltat annak a kiemelésére, hogy az ember gondos beavatkozása a növény egyik-másik tagját mily nagy mértékben elváltoztatja. A jelen esetben az erős gyökér meghúsosodására látunk igen szép példát. A szemben levő kalarábé meg a 1 szár erős megvastagodását, meghúsosodását tünteti föl. Az útközben érintett kukorica-föld szélén bemutatjuk az esti mécsvirágon a kétlaki növényeknél tapasztalható virág-eloszlást. Az apró kukorica
