Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1902

14 észrevesszük, hogy por hullott arra, és a mint reá fuvunk, azonnal eltűnik. A tanulók figyelmét azután a porzós barkák elhelyezésére fordítjuk. Nyilvánvaló az ágak csúcsain való elrendezés szerepe és fontossága. Megállapítjuk, hogy az itt észlelhető berendezés kívánja, hogy a porzást a szél közvetítse. És közvetíti is a napos időben az enyhén lengedező tavaszi szél! Ugyanis tavasszal, főleg napos időben és a déli órákban, a levegőnek a felmelegedett talajból kiinduló szelid áramlatai (melyeket a mezők felett is látunk reszketni, akárcsak a tűz felett átmelegedett levegőt) magukkal viszik a pollent és pollen-felhőkké süriisítik. Egy másik nyárfán meg azt látjuk, hogy a barkát védő csupasz pikkelylevelek erősen gyantásak s ha őket szétnyomjuk ujjainkkal, kellemes illatot érezünk. Ez a fekete nyárfa porzós barkája. Ugyancsak megvizsgáljuk a fehér nyárfa (jelenleg hófehér kérge árulja el faját!) porzós barkáit, melyek a pirosló porzótokoktól már messziről észrevehetők; a termős barkákat csak egy másik fán találjuk meg. A termős barkák abban ütnek el a porzósaktól, hogy rövidebbek és zöldes színűek. Néhány héttel később ismét a Duna felé vezető úton haladunk. Mindjárt első tekintetre felötlő, hogy nem minden fűzián vannak egyforma színű barkák. Az egyiken aranysárgás, a másikon ezüst-szürkés barkákkal találkozunk. A tanulókkal többet vétetek le az utóbbiakból. Azt látjuk, hogy a barka-tengelyen egy-egy murvalevél tövében ragadós, két bibével ellátott, nyeles termő ül. Megállapítjuk, hogy a fehéres szín a termőt borító selymes szőröktől ered. Minden egyes termő alján egvegy, a napon csillogó csomó van, mely édes ízű cseppel borított nektárium. Majd a sárgás barkákból is többet veszünk kezünkbe. Azt tapasztaljuk, hogy kezünkre rögtön ragadós por hull. Íme itt a nyárfák virágporával ellentétes tulajdonságú virágporral találkozunk! Minden egyes murvalevél tövében méz választódik ki, mely kellemes illatot áraszt. Körülnézve észrevesszük, hogy méhek szorgoskodnak a virágok körül, virágport gyűjtenek és mézet szívnak, miközben viszontszolgálatúl elvégzik a beporzást. A ragadós virágpor felhívja a figyelmet a természet gondos kezére, mely más berendezéssel is célhoz vezet, nem kell szükségképen egyféle utat választania célja elérésére. Íme a legkisebb körülmény, a legcsekélyebbnek látszó eltérés is megmagyarázható és arra késztet, hogy okát kutatva eredményre jussunk. A természet nyitott könyv mindenki előtt, ki szeretettel lapoz benne és merül el szépségeinek tanulmányozásába. Az ilyen előtt nincsenek titkai! Nézzük csak, hogy milyen érdekes megbeszélésekre nyílik itt alkalom. Ráutalunk, hogy a barkák azért jelennek meg a levelek előtt, hogy a méhek kora tavasszal könnyen juthassanak eledelhez. Az illat kelti föl a méhek figyelmét; a nagyszámú, de apró virágok barkává tömörülése