Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1902
12 előre képet kelt magának alkotnia, szóval arra elő kell készülnie. A kirándulásoknál sem szabad eljárnunk máskép, hanem határozott tervet kell készítenünk. Önmagunknál a lelkiismeretes előkészület, a tanulók gondolkozásában a kirándulás tárgyának határozott előtérbe nyomulása, a kirándulás céljának föltétlen ismerése lényeges föltételek az eredményes munkálatnál. Azzal, hogy a tanulók a már előre kijelölt felügyelők köré csoportosulnak, elérjük, hogy az okulás tanulóról tanulóra terjedhet, és hogy a kölcsönös kisegítés könnyen megtörténhetik, llyképen közös lesz a munkánk; magától, kényszer nélkül megindul a tárgyalás és minden egyes ifjú szabadon megteszi észrevételeit, melyek közös megbeszélés tárgyaivá válnak. így gondoskodunk arról, hogy a kiránduláson a rend, a fegyelmezés és ezek nyomán a tanulás, okulás biztosítva legyen. Ily módon ott, a hol a szükség parancsolja, könnyén csoportosíthatók a tanulók; viszont ott, hol kétség forog fönn, könnyen kaphatnak felvilágosítást. Természetesen a kirándulásokon csak a megfigyelések gyors, nagyjában való kijelölése lehetséges, mert a hely kényelmetlenségei, a ügyelem sokszerű megoszlása, a kissé szabadabb mozgás könnyen veszélyeztetik a tanítás eredményességét. Azért is a megfigyelés rendszeres megbeszélése az iskolai órára marad. Hosszabb időre terjedő kirándulásnál nem lehet elzárkózni attól sem, hogy alkalmat ne adjunk a tanulóknak a játszásra. Sőt örömmel kell azt nékik megengednünk és lehetőség szerint magunknak is velők kell tartanunk; így osztozunk örömükben és szórakozásaikban is. Hasonlókép szólhatunk a felvidító és összetartó énekről is. Visszatéréskor ismét a kirándulás sorrendje ismétlődik. Ilyenkor már a tanulók fáradtak, nincs kedvök a megfigyelésekre, lelköket lassankint új képzetek töltik el. Megengedett és természetes is, hogy ily alkalommal nagyobb élénkség uralkodik. A tanulók az iskola falainál válnak szét. Az alább leirt kirándulásainknál a jelen iskolai évre csupán a tantervtől kijelölt állat- és növényvilág megfigyeléseire terjeszkedhetünk ki. Őszkor az állattant tanuló osztály ifjaival megtett kirándulás csak általános irányú lehet. Hiszen a szemünkbe ötlő állatok, életjelenségeiknek, munkálkodásuknak, testi szerkezetöknek ismerete még csak a jövő feladata, mert ezek tárgyalása csak a tél, illetőleg kora tavaszi órákon kerül sorra. Azért is ezen előkészítő kirándulásokon legfeljebb röviden utalunk a legszükségesebb tudnivalókra. Itt mutathatjuk be pl. a hernyóktól okozott kárt, a növényevő bogarak munkáját, a levéltetvek pusztítását; majd egy-két dudoros levéllel a levéldarazsak működésére, a mocsárban pedig a benne élő bogarak, poloskák, rákok testi szerkezetére, élő gerinczesek szemmel tartására terelhetjük a figyelmet. És míg egy-két ásó nyomással alkalmunk nyílik