Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1901

3i Czinizmus ma a szemérem, illem kérkedő megvetését jelenti ; a czinikus íealjasitja, a mit a többiek nagyra tartanak, de ezzel nem éri be, hanem még fitogtatja is ezt a magatartását; a czinikus jól érzi magát a sárban, de szereti, ha ezt mindenkivel tudathatja, láttathatja, ha ezzel másokat megbánthat. Csak hogy ez a bántó vonás nincs meg a czinizmus lényegében és kezdeteiben. Antislhenes, a czinikus iskola megalapítója, kiváló, komoly lélek volt, kiben nagy erkölcsi- küzdelmek érlelték meg azt a meggyőződést, hogy lemondás és önmegtartóztatás az élet legfőbb javai, legméltóbb czélpontjai. Az a leggazdagabb ember, mondá, a kinek semmire sincs szüksége. Magán uralkodni, érzékeit, vágyait megfékezni a legfőbb bölcseség. 2 4) Diogenes végletekbe hajtotta ezt a felfogást és a czinizmus, melynek pedig tágabb értelemben Sokrates is híve volt, ezen durva elfajulása következtében éppen oly ellenszenvessé vált és ép úgy magára maradt, mint Raffaello képén a híres Diogenes visszataszítóan rút, piszokban kéjelgő alakja. Az általános megvetést tolmácsolja az a lépcsőkön felhaladó göndör­hajú alak, az ifjabb Aristippos is. Lesújtó kézmozdulatából könnyen meg­érthetjük, hogy Diogenessel ellentétben, ő is hasonnevű nagybátyjával tart, ki a megnemesített élvezeteket tekintette az élet legfőbb javainak, mert „csak a jelen a mienk, a jövő bizonytalan, a mult pedig már eltűnt." Végighordozva tekintetünket a gyönyörű festmény fényes alakjain, valóban joggal merül fel bennünk az a kérdés, hogy ugyan mikép is támadhatott czinizmus Athénben, hol szerették mindazt, mit a czinikusok lenéztek: a szépet, a gazdagságot, tudományt, az életben való örömet ? Honnét e zord, szinte sivító hang abban a városban, melyet az élet harmóniáival telinek gondolunk? És miért tette Raffaello festménye kellő közepére ezt a különczöt ? Hogy az összhangot megbontsa, vagy hogy az emberi elme egyik kedvelt foglalkozását, a bölcselkedést megfoszsza minden komolyságtól s nevetsé­gessé tegye szemünkben ?! O nem! A nagy Urbinói, ki mindig az emberiség legmagasabb érdekeinek szolgálatában állott, és igyekezett összhangba hozni a leg­ellentétesebb világnézleteket is, - itt Diogenes rajzában csupán azt akarta bemutatni, hogy a görög gondolkodás éppen azért oly érdekes, mert az emberi lélek minden ősi ösztöne, fordulata, forradalmai nem kevésbbé mint megtévedései és túlzásai bámulatos egyszerűséggel, naivitással és tisztasággal jelentkeznek benne. Tehát valósággal hiányosnak lehetne 3 4) Ld. Alphának Sebestyén Károly „Czinikusok" cz. tanulmányáról irt tár­czáját a Budapesti Hirlap 1901. deoz. 7. számában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom