Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

26 olvashatók). A VIII. osztályban: Eötvösnek egy regénye (pl. .4 falu jegyzője) Kemény Zord idő, Arany Buda Halála, Madách Az ember tragédiája és Gyulai Vörösmarty életrajza. Ezekről szintén jegyzetükben számolnak be a tanulók. — Ismétlések alkalmával, a mikor magyarázat nincs, legfeljebb a következő óra anyagának főbb pontokban való összefoglalása, sorra kerülhetnek az iskolában a tárgyalt korokra és írókra vonatkozó tanulmányok Kemény, Arany, Erdélyi, Gyulai, Salamon, Greguss és Beöthy műveiből, melyeknek olvasását a tanterv szintén kívánja. Végül még egyet. Alikor a műfajok természetének ismertetéséről volt szó, kifejtettem volt azt, hogy a „hibázható fejtegetéseket", melyektől az Utasítások óvnak, bizonyos mértékben kikerülhetetleneknek tartom épen a czél érdekében. Ámde az irodalomtörténeti oktatásnál — egyes íróiról lévén szó, — a hibáztató, egyes művek gyenge oldalait feltűnően megvilágító fejtegetéseket nemcsak feleslegeseknek, hanem határozottan károsaknak tartom. A kákán is csomót kereső eljárás lerántja még legnagybb íróinkat is ama magaslatról, a melyen a nemzet ifjúságának szemében mindig állniok kell. Olvastam már iskolai könyvben Kazinczy Ferencz működésének olyan ismertetését, hogy utána bármely tanuló kételkedve kérdezheti: ugyan miért is tartjuk hát olyan nagy embernek ? Szemelvényeink, a melyeket felolvasunk, épenséggel csak a fényoldalak feltüntetésére szolgáljanak, és ha megemlítjük is egyik-másik mű fogyatkozásait, tegyük azt mindig oly módon, hogy jelességei mellett eltörpüljenek. A középiskolai oktatás bátran mellőzhet mindent, a mi nagyjainkra árnyékot vet akár életükben, akár működésükben. Végre is nem lehet czélunk, hogy az ifjú lélekben leromboljuk az ideálokat sőt inkább tegyük azokat ragyogóbbakká s teremtsünk a meglevők mellé ujakat. * Ezekben igyekeztem összefoglalni gondolataimat az uj tanterv magyar olvasmányaira és azok módszeres kezelésére vonatkozólag. Hálás munkát végeztem, ha ezen napirenden lévő kérdések tisztázásához bármily csekély részben is hozzájárultam. Egyébként mások találhatnak más utakat és módokat, a melyek jobban czélhoz vezetnek, hiszen a részletes eljárási mód főként az egyéniségtől függ. Mert örök igazság az, a mit az Utasítások hangoztatnak: csakis káros kísérlet volna parancs után járó egyöntetűségre kényszeríteni a tanárok eljárását. Dr. MADARÁSZ FLÓRIS.