Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

lo históriája) lesz példája a formára nézve tökéletlen, de hű krónikás előadásnak. 2. A tökéletesebb formák közül a) az életrajzra példa lesz Kemény egyik életrajza (Első Wesselényi Miklós)-, b) a korrajzra a Hitel bevezetése és befejezése; igen alkalmas olvasmány még Apor Metamorphosis-a és Cserei Erdélyi história-ja); c) a monographiára Salamon Török hódoltság-hnnk részletei. Harmadik forrás az okoskodás, a mely azonban mindig szoros kapcsolatban van a két előbbivel. Azon műveket, a melyek a tapasztaláson és tanuságtételen kívül ezen forrásból merítik anyagukat, az előadás formáját véve tekintetbe két csoportba foglaljuk. Az ide tartozó művek ugyanis részint rábeszélök, részint megbeszélök, ellentétben a két előbbi csoporttal, a melyeknek formája a közönséges elbeszélő forma. A rábeszélő művek a szónoki müvek. Ezek tárgyalásánál a szónoklat czéljának, eszközeinek és fajainak ismertetésén kívül, a dispositio szempontjából figyelemmel vagyunk a sajátos szerkezetre, a bizonyítás és ezáfolás módjainak megbeszélésével pedig tovább halad az inventio logikai műveleteinek ismertetése. Szólunk különösen a deductióról, főként annak módosított alakjairól (enthymema, epicheirema), mivel teljesen kifejtett szabályos syllogismusokat sem a szónoklatban, sem általában beszélgetéseinkben nem igen használunk. Leghelyesebben Kölcsey Védelem P. J. számára czímű művéből indulhatunk ki. Ezen mű retorikai gyakorlatnak készült s így természete is arra utalja, hogy kiinduló pontja legyen a szónoklattan tanításának. Nincs az elméletnek olyan része, melyre példát ne szolgáltatna. (Ez a mű a tantervben nincs jelezve. A felsoroltak közül szintén alkalmas a kiindulásra Pázmány valamelyik beszéde). Utána a tantervben felsoroltak közül elemezzük Deák F. első felirati beszédét és Kossuth L. beszédét a haza védelméről. Az első főként a meggyőzésre, a második pedig az érzelem gerjesztésére kitűnő példa. Hogyha az iskolai olvastatásnál a szónoki beszéd fajaira is figyelemmel vagyunk — a mi különben másodrendű szempont, — akkor még ezeken kívül az akadémiai szónoklatok közül elemezzük Kölcseynek Kazinczy felett tartott beszédét. A harmadik főcsoport második csoportjába tartoznak a megbeszélő. tehát értekező művek. Ezeknek tárgyalásánál a formát illetőleg lehet szólnunk a dialógról (elemezhetünk egy Sokrates féle dialogot), az inventio tanát pedig teljessé teszi a még hátralevő logikai műveletek (definitio, divisio, partitio) ismertetése és általában az inventio szempontjainak összefoglaló áttekintése. Idevágó olvasmánya a tantervnek Kölcsey Paraenesis-e, a mely tulajdonképen szónoki lendülettel írt értekezés. Az irodalmi tanulmányra jó példa A Daliás Idők ismertetése Salamon Ferencztől Ezek az V. osztály iskolai olvasmányai. A házi olvasmányok ki-