Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1900

10 mindenki által érthető szókat használjunk. Ügyeljünk a szók jelentésére és oly jelentésben használjuk őket, a melyben közkeletűek. Mondat­fűzéseinkben ragaszkodjunk nyelvünk törvényeihez és idegen szót ne használjunk. íme: az érthetőség, a szabatosság, a nyelv épsége, tisztasága, mint a világosság tényezői. Mindezeknek elsajátítását úgy fogjuk meg­könnyíteni, ha az iskolai magyarázatok alapján a feldolgozott olvasmá­nyokból készíttetünk átírásokat a mai nyelvre.*) Ez lehet iskolai dolgozat tárgya is. (Egy rövidke mesét egy óra alatt -- kellő gyakorlat után, — kényelmesen át lehet írni.) — Ha a szemléletesség és fordulatosság tényezőinek megismertetésére egy egész időszakot ráfordítottunk, ez a munka is megérdemli, hogy legalább egy hónapig kizárólag vele foglal­kozzunk. Hiszen, ezt elvégezve, a tisztán elméleti oktatás most már csupán csak összegezi az olvasás által elért eredményeket. Külön házi olvasmányok mindaddig, míg az iskola kizárólag olvasmányokkal foglalkozik és a házi munkásság is ezek feldolgozására szorítkozik, nem szükségesek. Február hóban azonban, a mikor az elméleti oktatás kezdődik, megkezdődhetnek a házi olvasmányok is. Ekkor már nagyon helyes dolognak tartom a heti órák megosztását, állandó elméleti és olvasmányi órák megállapítását oly módon, hogy két órát szánjunk hetenkint az elméletre, kettőt az olvasásra. Az iskolai olvasmányok ekkor a tanterv szerint, — könnyebb élet- és jellemrajzok, értekezések. Mivel a fentebb említett prózai olvasmányok mind elbeszélések, a teljesség ked­véért néhány leírást is olvastathatunk, a melyekkel kapcsolatban szólhatunk néhány szót az anyaggyűjtés forrásairól is (előkészítésképen a V. osz­tályra) ; ezeket kövessék azután egyes kisebb értekezések. Míg ezen olvasmányok a tanultak folytonos ébrentartását biztosítják (épen ezért legyenek a leírások között költemények is, pl. Petőfi leíró költeményei) addig az írásművek fajait is megismertetik, a mi eddig a szerkesztéstan feladata volt. Az iskolai olvasmányok füzetébe jön minden egyes olvas­mány tartalma és ennek alapján történik a felelés. A házi olvasmányok tartalma egy külön füzetbe jön.**) Házi olvasmányokul szolgálhatnak első sorba naz olvasókönyvnek oly darabjai, a melyeknek tárgyalására az iskolá­ban nincs idő. Ezeken kívül ajánlhatunk az osztály felfogásához mért egyéb, nagyobb műveket is (Ilyenek pl. Kisfaludy víg elbeszélései, egyes kisebb *) Tisztán csak az uj tanterv olvasmányainak tárgyalásáról szólok és igy nem lehet czélom, hogy a stílus, fejlesztésének egyéb módjaival is foglalkozzam. E tekintetben utalok Greksa Kázmér dr. Néhány szó a szépirály fejlesztéséről. (A pécsi katli. fögymnasium Értesítője 1898/99.) és Maczki Valér dr. Paedagogiai vasuistica (Az egri kath. fögymnasium Értesító'je 1899/900.) cz. értekezésére. **) A negyedik osztálytól kezdve végig minden tanulónak két magyar füzete van : 1. az iskolai olvasmányok, 2. a házi olvasmányok füzete.

Next

/
Oldalképek
Tartalom