Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1898

4 is ugyanazon benyomások hatása alatt ítélkezik az emberek és cselekményeik felől. A festmény feltünteti azon benyomásokat, melyek a festőnek képzeletére hatoltak. — Ha már élettelen tárgyak is hatással vannak a kedélyre, mennyivel nagyobb hatást gyakorolhat az élő példa a serdülő gyermek lelkére, érzésére, gondolkozására, akaratára egyaránt ? Pia tehát a szülő saját gyengeségeit, hibáit és fogyatkozásait elvonja a gyermek tekintete elől, már nevel. A szülőknek a lehetőség szerint úgy kell alakítaniok a körülményeket, hogy jótékonyan hassanak a gyermek világára. Szerencsések azon gyermekek, kik olyan családokból származnak, melyekben e feltételek megvannak! Sajnos azonban, a tapasztalás azt igazolja, hogy sok szülői házban hiányoznak ezek; és ezen hiánynak különféle okai lehetnek. Sok szülőnél hiányzik a szükséges értelmi belátás, nincsenek meg az ismeretek, melyek szükségesek, hogy gyermekeiket a kor műveltségi állapotának megfelelően neveljék, képezzék. Másoknál ez megvan ugyan, de hiányzik a kedv, a hajlandóság. Vannak azután olyanok is, és pedig túlnyomó számban, kiknél a hivatással járó napi foglalkozás, a kenyérszerzés munkája, a háziügyek vezetése képeznek akadályt, úgy, hogy a legjobb akarat mellett sem jut idejük arra, hogy gyermekeik nevelésével behatóbban foglalkozzanak. Minthogy tehát a szülői ház igen sok esetben nem képes a gyermeknevelés nehéz feladatát önmagától megoldani, épen azért az egyház, az állam, a társadalom, — mint a melyeknek nagyon is érdekükben van az ifjúság nevelése, •— gondoskodtak olyan intézményről, mely a családnak, a szülői háznak segélyére sietve, azt támogatja a nehéz feladat megoldásában. Elérkezik egy bizonyos időpont, a mikor beáll a szükségessége annak, hogy a család a gyermeknevelés nehéz munkáját megoszsza egy másik tényezővel. Szándékosan mondom: megoszsza; mert nem feltétlen és végleges átadásról, hanem csak megosztásról szólhatunk. — És ez a másik tényező az iskola.. Az iskolának feladata a reája bizott ifjúság nevelése és oktatása, a természetadta erőknek és képességeknek kifejlesztése, a szellemnek művelése ; e mellett a kedély, érzelem és akarat nevelése. Az iskola ennélfogva nemcsak tanít, nemcsak ismereteket közöl, hanem az értelem művelésén kivül még a kedély nemesítésére, az akaraterő megszilárdítására és a jellem fejlesztésére is ki kell terjeszkednie, szóval az ifjút a szó valódi értelmében emberré kívánja nevelni. Az iskola előkészítés az életre, az ember egész j övőjére; itt az iskolában vetjük meg az alapját annak, a mit egykor, mint felnőtt emberek,akár az állam, akár az egyház szolgálatában művelni akarunk. — A középiskola legközelebb ugyan magasabb tudományokra készít elő, ez azonban csak közelebbi, de semmi esetre sem