Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1897

91 s örök emlékezetű felköszöntőjében dicsőíti, nemzetünket s a hála és elismerés koszorúját nyújtja Árpád népének azon szolgálatokért, miket a nyugoti műveltségnek tettünk, s egyben kijelenti, hogy megérdemeljük, hogy a nagy kultúrnépek sorában helyet foglaljunk. Hála és elismerés! a németek hatalmas császárjának azon világtörténelmi kijelentéseért, melyekkel nemzetünket az őt megillető helyre bevezette. Míg az egész művelt világ rokonszenves lelkesedéssel tárgyalta a Magyar nemzet jól kiérdemelt dicsőségét: az alatt fenséges urunk, apostoli királyunk miniszterelnökéhez intézett levelével oly örvendetes meglepetésben részesíté hű magyar nemzetét és az egész világot, amely a hazánkban 370 év óta uralkodó Habsburgház politikájának teljes nemzeti szelleműiben való átalakulásat jelenti. Új korszak kezdődik e királyi levéllel nemzeti történetünkben, melynek első lapján fennen hirdeti a királyi szerző azon halhatatlan férfiak érdemeit, kik Istenért hazáért s királyért éltek és haltak különböző időkben. 300 esztendős sajgó sebünket gyógyítja be e királyi levél, midőn a szobrok felállításának elrendelésével az egész világ előtt kijelenti, hogy közte és nemzete közt semmi eltérés nincs, sem érzelemben, sem gondolkodásban, sem a szabadsághősök tiszteletében. Oh kedves hallgatóim! 300 év óta epedett nemzetünk ezen igazságszolgáltatásért; boldogok mi, hogy megértük ezen korszakot, hogy alattvalói lehetünk azon dicső királynak, ki saját emberfeletti fájdalmait azzal enyhíti, hogy milliók és milliók szemében fakaszt örömkönnyeket. Öröm és hála ünnepet ül nemzetünk minden rétege, törvényhozó testületétől kezdve a tanuló ifjúságig, hogy hálát rebegjen apostoli királyának, hogy hódolatát kimutassa az Árpádok méltó utódjának, s hogy áldást esdekeljen a magyarok Istenétől I. Ferencz Józsefre. Óh Atyánk! Urunk! Istenünk! hallgasd meg gyermekeid buzgó kérését s add, hogy népét boldogítva boldogan soká-soká éljen a legjobb király !!! A lelkes szónoklatot többszörös éljenzések szakíták meg. Az ifjúság elénekli Beliczay »Nemzeti Hymnus«-át. Pollerman Arthúr VII. o. t. elszavalja Erődy Bélának »Nemzeti Könyörgés«-ét; Schober Béla VIII. o. t. pedig E. Kovács Gyulának »Éljen a Király* cz. hatásos költeményét. Az énekkar Zimaynak komoly stilű »Király Hymnusz«át adja elő; Kovács Antal VIII. o. t. buzdító beszédet intéz tanulótársaihoz, melyben hangsúlyozza, hogy az ész és tudomány azon eszközök, melyek a fegyverrel szerzett hazát fentartják. Végűi az intézeti énekkar rázendítette a »Hazádnak rendületlenül • -t, melyet a közönség állva hallgatott végig. Márczius 15-én a Tóth Kálmán-önképző kör, tekintettel e nevezetes