Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1897

24 Mindez lassan-lassan megteremti a belátással együtt a munkakedvet is, mely hatalmába ejti az egész belső embert s a mely önként ösztönöz az akarásra és a cselekvésre. De az akarat mint ilyen, még nem adja meg az embernek személyes értékét és méltóságát. Erre csak a vallás-erkölcsös akarat képesít. Szent kötelessége azért minden oktatásnak, hogy ezt a vallás-erkölcsös akaratot életre keltse a növendékben. Evégből a következőkre kell ügyelnie: 1) Lehető korán vezessük rá a növendéket annak belátására, hogy van oly akarat, mely Istennek tetszik, mely általánosan helyes és jó. Az isteni Gondviselést, a dicső és nemes férfiak életét már korán kell a növendékkel megismertetnünk, hogy hozzájuk vonzódjék, utánzásukra buzduljon s mindazt, a mi arra érdemes, helyeselje és dicsérje. 2) Minthogy jellemünk elvek szerint igazodik, azért az egyes ítéleteket a vallás-erkölcsi alapon kell megalkotnunk, hogy így minden vágy vagy az akaratnak bármely megnyilatkozása Isten akaratával és lelkiismeretünkkel öszhangzásban legyen. Az ilyen ítéletalkotást a tanúlóban szokássá, szükségletté kell fejlesztenünk; és pedig nem csupán akkor, ha mások akaratáról van szó, hanem első sorban, ha a saját akaratát kell megítélnie. A növendéknek figyelmét felebarátja felé kell irányítanunk. Rá kell oktatnunk, hogy az embernek mint társas lénynek cselekedeteiben embertársaira is kell tekintettel lennie; hogy vágyaink kielégítése sokszor másnak a kárával járhat; hogy cselekvésünk gyakran hasznos volna ránk nézve, azonban nem erkölcsös, hogy tehát nehéz küzdelem előtt állunk, hogy magunkat elhatározzuk. Szükséges azért, hogy lelkünk tartalma jól rendezett egészet alkosson, hogy általános ítéleteink értékével tisztában legyünk. így fejlődik lelkünkben a jól rendezett, egységes, helyes világnézet, mely a határozott és következetes jellemnek alapja és az igazi műveltség első föltétele. A belső embernek ama rendezetlensége, mely a szükséges általános ismeretek hiányából, a meg nem emésztett tudásból származik, forrása a jellem következetlenségének és ingadozásának. Az oktatás feladata, hogy a jól elrendezett lelki egészet megalapítsa és fölépítse. Az iskolai tanulás nem egyéb mint tervszerűen vezetett tapasztalás és érintkezés, melytől s gondolkodó képességünktől függ gondolatvilágunk. 3) Azonban minden oktatás és gyakorlás hatás és siker nélkül marad vagy legalább is híjával lesz az óhajtott sikernek, ha az iskolának egész életében, szervezetében nem uralkodik a vallás-erkölcsös szellem. A tanító példája, ítélete, cselekvése, magaviselete fölemel vagy sújt, épít vagy ront. Tévedéseivel s balfogásaival, mulasztásával és rossz szokásaival ép úgy árt, mint a mennyire hasznos és üdvös az a jó, a mely személyében és lényében bármikép megnyilatkozik. »Semmi sem nevel bennünket jobban, mint egy derék férfiú jelenléte. Nem is kell tanítania, oktatnia; csöndes jelenléte