Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1895

57 denz József, Csaplár Benedek, Fogarassy János, Greguss Ágost, Gyergyai Ferencz, Hunfalvy Pál, Ihász Gábor, Joannovics György, Királyi Pál, Komáromy Lajos, Király Terka, Kovách Albert, Könnye Nándor, Kriza János, Simonyi Zsigmond, Szabó Imre, Szász Károly, Szeberényi Lajos, Székács József, Szilády Áron, Ponori Thewrewk Emil, Volf György, Zelles Ilona, Zsoldos Benő s a többiek mind azon egy szent lelkesedéssel indultak meg a nagy útra. Nem kell talán mondani: az út nehéz volt. Annál nehezebb, mert már megtört úton kell vala új, egészséges csapást verniök. Úgy vagyunk vele: az út bármilyen nehéznek tűnik is fel, ha lelkesedés hajtja az utazót, még a gyönge erő is megaczélozódik: hát még, ha az utazók ismerősek a vállalat természetével, vezetőjök pedig az út minden zege-zugában járatos? S hogy mennyire szinte a háza körűi forgolódott Szarvas Gábor a lelkes csapat vezetője, megtetszik azokból az alapelvekből, melyeket az az út nehézségeinek leküzdésére elétűzött. Főbb elvei: Helyes visszaállítása a nyelvújítás szabályellenes szóalkotásainak : a nyelvnek az idegen nyelvek korcs kifejezéseitől való megtisztítása ; hibás szóalkotások és idegenszerűségek kiküszöbölése; előkészítése, később megvalósítása a tudományos történeti magyar nyelvtannak (első kötete most jelent meg Simonyi Zsigmond egyetemi tanártól). — Eszközök: a történeti s a nép nyelv; a régi s élő nyelv természete, törvényeinek kutatása és fejlődése; a nyelv szellemében gyökerező szóalkotó szabályszerűségnek nyelvtényeken való megállapítása, belső és külső nyelvorganizmus ; szó- és mondattanbeli rend és sajátosság. Csak nagy vonásokban jelezve. Azonban csak nézegessék azokat a kötetes, tudományos rendszerrel folytatott munkálatokat, melyek a »Nyelvőr -ben jelentek meg 1772 — 1895-ig! Huszonhárom év! Könnyű kimondani, de az anyagnak sokféle irányban oly alapos tudománynyal feldolgozása több ember-életre is elég dicsőség! És a huszonhárom éves munkálkodás idején nincs oly füzete a »Nyelvőr «-nek, melyben Szarvas Gábor alapos tudásával, széleskörű ismeretével nem találkoznak. A »Nyelvőr«-ben megjelent dolgozatain felül vannak még önálló művei, értekezései; s a magyar tudományban nevét egyébként is biztosító »A magyar Igeidők« és »Nyelvtörténeti Szótár*. Nyelvünknek majdnem minden csínját-bínját összekutatta és vagy megvilágosította, vagy hathatósan törekedett reá; de mindenesetre utat mutatott a helyes kutatás irányára. S mily kitartással, mily alapos tudás támogatta, lelkesült meggyőződéssel! Mert ne gondolják, hogy az a nyelvtisztító munkásság olyan szép csínján folyt le! A megpróbáltatások napjain, mikor kenyér-törésre kerül a dolog: barátaink is nagy könnyen ellenségeinkké válnak; elvi harczokban épen így vagyunk: pártfeleink