Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1895

16 így szélesedik ki Orczynak a tudásról való felfogása is. S ekként nem feltűnő, hogy bár a sajátos nemzetit hangoztatja, mégis arra tanít, nem szégyen, ha valamely nemzet elmaradottságában más, előre hala­dottabb nemzettől kölcsönöz tudományt. De javallása nem minden meg­szorítás nélkül való. Orczy lelkét nem hagyta ihletetlenűl a nyugati népek műveltsége. Látja, hogy a szív és értelem nagy haladást tett fejlődésében; de meg­tudja különböztetni a valót a színestől. Látja,-hogy az értelem haladása, nyomon kísérvén az űj erkölcsök, mennyi zavart, mennyi felfordulást vont maga után a társadalmi életben. Ebbe a zavarba, ebbe a felfordulásba esett belé nemzete is. S mit látott az okokban Nyugat népeinél? A felvilágosodás nem járta át mélyökön a lelkeket; innét a kiáltó ellentét az értelem magas míveltsége és az erkölcsi élet mély hanyatlása között; úgy, hogy szöges ellentétben áll egymással a lélek e két irányú mozzanata. Az értelem nagy míveltsége elnyelte az erkölcsi valót; az erkölcsiseg belefulladt a tudásba. Az értelem szabadsága erkölcsi szabadosságot szült. Nem tehet róla ; az eszméknek is megvan az ő forradalmok és kezdetben gyakorta átgázolnak mindenen, a mi szent, nemes .... De ha tisztúlt a szem­határ, a szellem jótékony fuvalma újraéleszt; megtéríti a mi kárt okozott; felépíti, a mit lerombolt. Nálunk pedig épen siralmasak voltak az állapotok. Az értelmi világra homály, sűrű köd ereszkedett; az akaratvilágnak hiányzott vezetője, a helyesirányú értelem. Nem csoda, ha veszett úttalanba ragadta magá­val az az áradat, mely Nyugatról betört és a nagy szellem-áradatból csak az iszap rakódott le: színe forgó szélként rohant át felettünk, hacsak egyidőre is. Ennek szemlélete korlátozza Orczynak abbeli buzdítását, hogy tanúljunk az idegentől; tanúljunk, de válogatva a haladás eredményeiben. Tsak jó vezető kell Böltseség útjára, Az ember szomjan megy ennek a kútjára, Vigyázás meglehet, hibás tanitásra Ne menjen, akadjon igaz forrására. (K. H. 64.) Odatér vissza, a hol erkölcsi alapelve gyökeredzik: a tévedésekből megtisztúlt értelemre és a helyes erkölcsiségre: az ő értelmében felfogott életbölcseségre. S nem felejti, hogy a mint az egyénnek, úgy a népeknek is sajátos lelki világok van; ennek természetéhez mért legyen a haladás. Ismeri nemzetének főbb lelki sajátságait: értelme sebes, ítélete erős, könnyen

Next

/
Oldalképek
Tartalom