Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1895

9 Legkedvesebb foglalkozása volt: ha legalább lélekben társaloghatott a testőrökkel. Java idejét nekik s a kedvelt franczia költőinek szentelé. (Pályám emlékezete: XXV.) Nem lehet tagadni, ő is hasznát látta nemes foglalkozásának: kedv a kitartó munkához, a derék törekvés öregbedett benne, hogy ő is adogasson ahhoz az alaphoz, melyen majd — a lelkesült írók képzeletében — a magyar műveltség fölséges épülete emelkedik. Épen ilyen elevenen nyilatkozik költészetében egy más viszony is. A kikhez évek után is szívesen vissza-visszatér emlékezete: Barkóczi — esztergomi primás — és Richvaldszky kanonokkal való barátsága mély nyomokat hagyott költészetében. »Mátra hegye Nimfáinak« éneke nemcsak az igaz- és jónak szolgálatában álló derék papi élet dicsérete: egy erecske a költő lelkéhez ahhoz a forráshoz, melyből oly gazdagon fakadt fel a való erkölcsiség szeretete. Nem is lehetett futó az ismeretség e férfiakkal sem; hiszen Orczy költeményei előszavában Barkóczi esztergomi érsek védelme alá adja írásait; mert csak az ő szavára hallgat, az ő gyakori ösztönzéseire ereszti világgá »mázolt papirosát." »Nagy pap — úgymond — ki szereti maga anyja' nyelvét, Mutatta, közlötte ezekhez kegyelmét, Nemzetéhez inkább, mint hozzám szerelmét, O lássa és vegye magára védelmét.« (K. H. 13.) Bensőnek kellett lenni annak a viszonynak; Barkócziban azt a férfiút látta, a ki lelkes barátja a magyar nyelvnek (Pályám eml. XXV. 63.); nemcsak, hanem a férfiúnak méltó emléket emel, mikor Apolló szájába e szavakat adja : »Barkóczyt azonban szegény Magyaroknak, Ezen jó Nemzetnek, de bárdolatlannak, Add ! hogy ők is mit azt jámborok tudjanak, Többi nemzet által ne csúfoltassanak. Esmérvén e' Nagy Pap hasznát Tudománynak, Feltalálja módját igaz tanításnak, Olly határt fog tenni az okoskodásnak, Honnan haszna legyen az egész Országnak.« (K. H. 65.) De másrészt arról is meggyőznek Orczy írásai, hogy az a világ, mely lelkét betölti, az ő szíve jósága, egészen az ő sajátja: teljesen átértett, átérzett. Jó szívéről csak egy tanúra hivatkozom, Bacsányira, a ki atyja helyett atyjának nevezi őt.