Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1893
22 Alkibiades, a hiúságában hazájától sértve érzett férfiú, ki mielőtt a büntetést rá kimondanák, Miltiades, Aristides és Themistokles sorsára gondolt s ezzel törekedett helyzetét elviselhetővé tenni; most a visszatorlás pillanatában nem gondolt azon férfiakra, kik utolsó lehelletökig nem szűntek meg hazájokat szeretni s el tudták viselni hazájok igazságtalanul sújtó Ítéletét, de nem tudtak soha hazájok érdeke ellen működni. Alkibiades Spartában minden befolyását mérlegbe veté, csakhogy hazájával bosszúját éreztesse. Megjelent a tanácsban, szót kért, s mindazon fellengző terveket, melyekkel hazájában a siciliai hadjáratnak barátokat szerzett, Athén valódi céljának állította s barátokat szerzett Syrakusa segélyére küldendő hadsereg eszméjének keresztülvitelére. Mi több, hogy Athén jövedelmét csökkentse, Dekeleának, Attika e kereskedelmi csatornájának elfoglalását is tanácsolta. Sparta elfogadta Alkibiadesnek meggyőződés hangján előadott javaslatát: Siciliába 414-ben Gylippus vezérlete alatt segélyt küldött, mely a szorongatott Syrakusa felmentésére a legjobb időben érkezett. Ha valamivel késik a segédsereg, Syrakusát már az athéneiek kezében találják. Gylippus megjelenésével az athéneiek szerencséje eltűnt, mindjárt az első kirohanás alkalmával oly vesztéséget szenvedett az ostromló sereg, hogy támadó állásukat védővel kellett felcserélni. Nikias vezéri állásában való megmaradását újabb hadsereg küldésétől tette függővé. Athén mindent megadott, csakhogy kellemetlen s szégyennel járó helyzetéből becsülettel visszavonúlhasson. Demosthenes és Eurymedon vezérek vitték a segélyt a messzetávolba akkor, midőn közelökben saját tűzhelyüket, Dekeleát nem bírták a spartaiak ellen megvédeni. Míg Nikias számára a várva-várt segély megérkezett, addig oly szorúlt állapotba kerültek a többször vereséget szenvedett athéneiek, hogy Demosthenes s a többi vezérek egyhangú Ítélete szerint, hacsak az egész sereget fel nem akarják áldozni, múlhatatlanúl vissza kell térniök. Nikias helyeselte a tervet, de félt az athénei nép boszújától, s a beállott holdfogyatkozást roszsz jelnek vévén, az elhatározott visszavonulást halasztotta. E halasztás beláthatatlan károkat okozott a tétovázó athéneieknek. Vízen és szárazon támadást intéznek Syrakusa lakói s fényes győzelmet aratnak annyira, hogy az ellenség visszatérését is kétségessé teszik. E szerencsétlen helyzetűkben az athéneiek legtanácsosabbnak tartják egész erejökkel szárazföldre lépni, s Sicilia belsejében kisérleni meg a szerencsét. Ha amint tervezik, rögtön a kivitelhez fognak — sikerűi; mert a győzelemtől elkábult syrakusabeliek nem gondoskodtak a határok kellő védelméről, teljesen átengedve magukat Herkules istenök örömünnepének.