Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1893

15 ostrománál fel tudott mutatni, s nem mintha ő vágyódnék a strategos méltóságára, mihez nem értett, de hogy másokat kisebbítsen, fenhéjázva szólt a sziget bevételéről, melyet ő már rég megadásra bírt volna. A nép szaván fogta, s bármennyire mentegetődzött is a megtiszteltetés ellen, Nikias helyett ő rá bízták a sereg vezérletét s az ostrom vezetését. A véletlen kedvezett Kleonnak: a szigetet lángba borulva találja s hatalmába ejti 292 spartai ifjúval együtt, kiket kezesekűl vitt Athénbe, tudtúl adván Spartának, hogy amint Attikába ütnek, fiaik halállal lakolnak. A győzelem elbizakodottá tette Athént, s midőn a pusztító hadjárat folytatását vezéreire bízta, lemondott arról, hogy a tisztességes béke feltételeit maga határozza meg. Epidaurus s Lakonia kirablása, (424) Kythera s más helyek elfoglalása felbátoríták Boeotia demokratáit, hogy az aristokratákat cserben hagyva, Athénhez csatlakozzanak. Az árulás nem maradt titokban. Demosthenes hajóhada kudarcot vallott; I Iippokrates pedig Uelionnál életét s hadseregét veszté. Ezen ütközetben szolgálta vissza Alkibiades Sokratesnek Potideánál eszközölt élete megmentését, lovas csapatával az ellenség körmei közül ragadván ki a bölcset. Sokkal nagyobb volt ennél a csapás, melyet Brasidas spartai vezér Perdikkas macedóniai királylyal szövetkezve Chalkidikében várost város után foglalva, Athénen ejtett. Akanthus, Stagyra és Amphipolis városok elvesztése hajlandóvá tette Athént, Spárta újabb felszólítására, a békét megkötni, nehogy többi gyarmatvárosait is elveszítse. 423 a fegyverszünet éve volt, melynek egyik feltételét, hogy mindegyik fél maradjon annak birtokában, mit eddig elfoglalt, Brasidas, nem lévén tudomása a fegyverszünet megkötéséről, megsértette; mert elfoglalta s a peloponnesusi szövétséghez csatolta Skione s Mende városokat. Brasidas nem volt hajlandó a fegyverszünet megkötése után elfoglalt városokat visszaadni. Athén Kleón sürgetésére fegyvert fogott azok visszaszerzésére. Kleón nem stratégnek való volt, s hogy a nép mégis megválasztotta, csak alkalmat adott a szerencsének, hogy magát rajta megbosszúlja. Amphipolisnál 422. Brasidas teljes győzelmet nyert, Kleón elesett, Brasidas sebeiben halt meg. Ezek után semmi sem akadályozta, hogy a mindkét oldalról egyaránt óhajtott béke létrejöjjön. Athén Nikiast, Sparta 19 évi száműzetéséből visszahívott Phlistonax királyt küldötte ki a békepontok kölcsönös megállapítására. 421-ben kötötték meg a békét 50 évre a háború előtti status quo fentartása s a foglyok kölcsönös kicserélése mellett. Hogy megnyugtassák a kedélyeket, Sparta és Athén szövetségre léptek, melynek értelmében elhatározták, hogy egymást kölcsönösen védik, s netalán maguk közt felmerülő vitás kérdéseket békés úton fogják megoldani. Tíz évi pusztító háborúnak vetett végett a nikiasi béke, melyről el lehet mondani, hogy bármily komoly volt is a békés szándék Sparta és