Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1890
13 adja elő. A közös forrást megtaláljuk Polybios történetíró művében, a melyben ő is leírja Philopoimen életét. 1) Továbbá, ha nem is említi utazónk egyenesen a forrást, azért mégis találunk könyvében egy-egy rövid, odavetett adatot vagy valamely iró nevét, mely azt tűnteti fel, hogy az említett irók munkáit ismerte és használta is. Messene történetében pl. hivatkozik Rhianos epikus és Myron prózairóra, mint olyanokra, kik Messene történetét megírták. Az ókori irók ama szokása, hogy csak a legrégibb Írókra szeretnek hivatkozni mint forrásaikra, Pausaniasnál is megtalálható. Homeros, Hesiodos és Herodotos neki igen kedvelt írója; az előbbi kettőből sokszor egész részletet idéz. Idézési módszere legtöbbször igen általános pl: azt mondja: »egy cphesosi ember mondja«, s az olvasóra bízza, hogy találja ki a férfiú nevét. Máskor csak azt mondja: »mások, más beszed, mondják, mondatik« s ezen szavakkal mindig valami forrást akar megjelölni. Sokszor csak a mellékes, lényegtelen dolgoknál jelöli meg a használt forrást, pedig tudjuk, hogy sokkal lényegesebb dolgokat is innen vett; de erről hallgat. 2) A most említettem eljárásmód általában jellemzi az ókori, különösen az epigon írókat. Erről tehát nem egyedül Pausanias vádolható. 3) Végeredményként úgy jellemezhetjük röviden Pausaniasunk módszerét az adatgyűjtésben s forrásainak felhasználásában, hogy szorgalmasan felkutatta s mintegy futtában feljegyezte magának mindazt, a mi nevezetesebb világi és vallásos emlékeik voltak a városoknak és szenthelyeknek. Különös buzgalommal gyűjtötte azon történeti és mythologiai hagyományokat is, melyeket neki vagy az illető hely lakói vagy a feliratok vagy más irott források nyújtottak. A jegyzeteket később összegyűjtve, a neki feleslegeseknek látszók kihagyásával, kiadta. Útleírása Rómában látott napvilágot ily czimmel: 7)~: íEkláöo: ra-w/yi^n: (Hellas Leírása), a mi azt gyaníttatja velünk, hogy Pausanias nemcsak Görögországban, hanem Itáliában és más vidékeken is megfordult. És ez csakugyan bebizonyítható, még pedig magából periegetánk munkájából. Ez adatok arra engednek következtetnünk, hogy egész életét utazásainak szentelte, a mi véleményem szerint továbbá azt is mutatja, hogy gazdag, tán tekintélyes szülőktől származott. Az érdeklődés minden iránt, a mi a görögök lakóhelyeire és emlékeire vonatkozott, az emlékek tisztelet*) Schubart: Pausanias, Beschreibung von Griechenland. Stuttgart. 1863. Bevezetés. 8) Gurlitt. I. 45. lap. * 3) Creuzcr: Pausanias. Lcipzig. 1847. Hirt: De fontibus Pausaniae in Eliacis. 1878.