Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1888

73 Bartal-Malmosi: Latin mondattan és Olvasókönyv. - - Tanár : Kálmán Kolos. Német nyelv. Heti óra 3. Az alaktan folytonos ismétlése mellett az egyszerű és összetett mondat tana. Szórend és szóképzés. Fordítási gyakorlatok magyarból németre a nyelvtani részletekkel párhuzamosan. Válogatott prózai és költői olvasmányok. Szótanulás és szavalás. Kéthe­tenkint iskolai Írásbeli dolgozat. Kk. Felsmann: Német grammatika és Gyakorlókönyv. Harrach: Német olvasókönyv II. R. Tanár: Kálmán Kolos. Történelem. Heti óra 3. Rövid tájékoztatás azon népek művelt­ségi állapotáról, melyek a görög nép fejlődését megelőzték s ez utóbbira később befolytak. Görögország nevezetesebb államainak alakulása és a nemzet elterjedése, benső egységének fenmaradásával. A perzsa háborúk. Athén emelkedése. Perikies kísérlete Hellast egyesíteni. Sparta hegemóniája. Makedonia emelkedése. Hellas egyesítése. Nagy Sándor hódításai és ezek következményei. Róma ősnépei. A római alkotmány alapvetése. A köztár­saság. Róma világuralma. A hellén műveltség befolyása. A socialis küzde­lem. A katonai monarchia előkészítése. Kk. Vaszary Kolos: Egyet, tör­tén. I. K. — Tanár: Miskovics Elek. Természetrajz. Heti óra 3. Chemiai előismeretek : a levegő physikai tulajdonságai, összetétele s mellékes alkotó részei. A víz physikai tulajdonságai, összetétele, mint oldószer. Vegyület és keverék. A kén, phosphor és égéstermékeik. A szén és szénsav a természetben, a borszesz, glycerin. A fehérjenemflek (porteinanyagok) és szénhydrátok, mint táplá­lékok. A chlór. A fontosabb szervetlen és szerves savaknak leírása. A könnyű és nehéz fémek leírása. Az aljak. A salétromsavas (nitrátok), szén­savas (carbonátok) és kénsavas (sulfátok) sók; borax és chlórmész. A szappanfőzés, porczellángyártás és üvegkészítés. A chemia rövid története: ókor, középkor vagy alchemisták kora, a Jatrochemikusok időszaka és a phlogiston elmélet időszaka. Ásványtan: az ásványok színe, fénye, tömött­sége, fajsúlya, keménysége, hasadása, törése. A krisztályos ásványok alak­beli viszonyai. A szabályos, négyzetes, hatszöges, rhombos, egy- és három­hajlású rendszerek. Goniometer. Di-, iso-, pseudo-morphismus; sugártörés. Lángkisérletek üvegcsővel, szénen forrasztócsővel; lángfestés a Bunsen­féle lámpával. Az ásványok előfordulásának körülményei. Termés elemek, kénes ásványok, oxydok, haloidsók, oxysók és hydrocarbon vegyületek. Kőzettan: a kőzettan tárgya; gránitos-, porphyros-, bazaltos-, palás- és törmelék kőzetek. A kőzetek szerkezete (geotektonika.) Földtan: a föld képződése, helyzete a világrendszerben; a föld korszakai: jelenkor (alluvium): a víz és hő külön és együtthatása, az üledékes (sedimentár), átváltozott (metamorph) és eruptív (plutói, vulkáni) kőzetek. Földrengések, emelke­dések és sülyedések. A történelem előtti ember a jelenkorban. Negyedkor

Next

/
Oldalképek
Tartalom