Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1888
53 jönni, sőt mivel vonakodott, most már nem is venné segítségét szívesen. Ha halál éri kegyes tetteért, örömmel üdvözli azt, mert egyrészt dicsőség lesz az reá nézve, másrészt szerettei közé viszi, a mivel csak nyer, mert a holtak kegye örökké tart, s örökké azokkal lakik. És hidegen dobja oda Ismenenek, hogy folytassa csak az életet s gúnyolja az isteneket. Ismene menti magát, ő nem istengunyolásból, hanem mivel nem meri, azért nem osztja Antigoné terveit. De minél inkább akarja lebeszélni szándokáról, ez annál állhatatosabb lesz s annál inkább el fordul szive tőle, s utoljára kijelenti, ha igy beszél tovább, gyűlölni fogja. S ott hagyja a szelid Ismenet, ki hősies nénjével szemben, kedves alakja a női természetnek, mely gyönge, mely mások támaszára szorul, mely szeret ugyan, de a félelem megakadályozza abban, hogy valami nagyot vigyen véghez. Alig távozik el Antigoné, megjelennek a város vénei, meghallgatandók a király parancsát. Kreon most lép föl először népe előtt, mint király, mert, bár vezette már az előtt is Theba ügyeit, de csak mint kiskorú öcscseinek gyámja, mint helyettes kormányzó. Most az uj parancs kihirdetésekor alkalma nyilik, hogy - modern kifejezéssel — megtartsa programmbeszédét. S e programm-beszéd megfelel az ő sokat emlegetett ékesszólásának. Hizelgő elismeréssel nyilatkozik az egybegyűlteknek a Labdakida ház iránt kipróbált hűségéről, s épen ezért választotta is ki őket a polgárok közül. Rátér azután arra, hogy a trónt teljes joggal foglalta el, mert a nemzetiségi származás sora szerint jutott rá. Kijelenti, minő elv fogja Őt a kormányzásban vezérelni: s ezt egy szép, de nagyon általános mondásdásban fejezi ki: törekvés mindig a legjobb után, s e czél elérésében nem fogja őt semmi sem akadályozni, sem szóban, sem tettben, mert a ki ilyen, az előtte hitvány ember. Ez, úgymond, nem uj nézete, igy gondolkozott ő már az előtt is. S mivel sejdíti, hogy Polynikesre vonatkozó rendelete nem fog általános tetszésben részesülni, hogy sokan helyteleníteni fogják s a többi közt bizonyára azt is felhozzák, hogy mint lehetett rokon ellen ily rendeletet hozni, megelőzve ez ellenvetést, azt mondja, a hazánál jobban szeretni nem szabad senkit s ha valaki bárminő barátját jobban szereti, az nyomorult ember. O nem lesz ilyen, ő szólni és tenni fog, ha kell, mert neki nem barátja az, a ki a hazának ellensége. Ezek előre bocsátása után, kihirdeti a rendeletet, mit már ismerünk. A népnek láthatólag nem tetszik e beszéd, de ily határozott szavak után nem mer nyilatkozni. Kitérő szavaiból azonban véleménye érezhető Hatalmad van reá, a törvényt te hozod, Tarthatsz Ítéletet élőkön s holtakon. A király nem akarja észrevenni e hangulatot, hidegen azt jegyzi