Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1888
96 5. Gypsz. 25. Fehér, foltos, kiválásokat képezve a kősótömzsökben. — Felső-Róna (Mármaros m.) 6. A kovasav és a kovasavhydrát kőzetei. 26. Fehér quarczit, telepet képezve a kristályos palákban. — Mehádia, Valea mare (KrassóSzörény m.) — 27. Szennyes-szürke, vasoxydhydrát-foltos devoni quarcitpala. — Székesfehérvár, Csala-puszta (Fehér m.) — 28. Sötét-szürke, olykor breccia kinézésű telérquarczit hintett Tetraedrittal, Enargittal és Pyrittel, űrökben pedig Napthával, mely a hely színén híg folyású és színtelen volt, később pedig, a kézi példányokon fekete, nyúlós kátránynyá vált. — Recski rézbánya (Heves m.) — 29. Vér-Jászpiz. — Tolcsva, Tilalmas (Zemplén m.) — 30. Halvány-lilaszínű Calcedon, egy Jáspiszdarab üregeit szedresen kibélelve. — Tolcsva, Pulya (Zemplén m.) - - 31. Barnás-szürke Szarukő, kiválásokat képezve, a Dolomitban (rhét). — Buda, Farkasvölgy (Pest m.) — 32. Fehér édesvízi Quarcz, nádfélék szárlenyomataival. Sima, malomkőbánya (Zemplén m.) — 33. Fehér opál. — Tolcsva. Csepegő forrás (Zemplén m.) — 34. Fa-opál, egy nyírfa-félének ágdarabja homokkőben (pontusi emelet). - Megyaszó (Zemplén m.) •— 35. Csiszolóvagy ragadó pala (tripoli), mely roncsolt Diatomaceákat is tartalmaz; levél-lenyomattal. Réteget képez a trachittuffában. — Lőrinczi, Mulatóhegy (Nógrád m.) — 36. Csiszoló- vagy ragadó pala (tripoli), tele diatomaceákkal. •— Tállya (Zemplén m.) — 37. Tripoli (Diatomapelit); szerkezete nem palás. — Erdőbénye-, Palánkos (Zemplén m.) — 38. Plaszma veres, kékesfehér és zöld quarczféleségek egymással keveredett csíkjai és foltjai. — Tolcsva, Pulya (Zemplén m.) 7. Amphibolpala. 39. Sötétzöld; a kristályos palák csoportjából. — Bozovics (Krassó-Szörény m.) 8. Szerpentin. 40. Szürkés-zöld. — Plavisevicza, Cracu curesti (Krassó-Szörény m.) 9. Vasérezek. 41. Siderit; kristályosan vaskos; imitt-amott quarczerekkel és Haematitpikkelyekkel. — Kotterbach (Szepes m.) — 42. Kávé-barna, néha mészeres, tömött Blackband (szénvaskő) a liaszban telepeket képezve. Szénrészecskék által festve. — Anina (Krassó-Szőrény m.) — 43. Vasfekete Magnetit, a mágnestűt vonzza. Karcza fekete. — Moravicza (Krassó-Szörény m.) — 44. Barna vasércz. — Gyalár (Hunyad m.) — 45. Barnás-fekete vascsillám (Haematit); karcza meggypiros. — Pojén (KrassóSzörény m.) — 46. Sötét sárgás-barna Barnavasércz (Limonit) karcza okker-sárga. — Taucz (Arad m.) - 47. Barnavasércz, vereses-barna. — Vajda-Hunyad (Hunyad m.) — 48. Babércz, borsó nagyságú szemek negyedkori agyagból. Konop (Arad m.) — 49. Smaltin etc. — Dobsina, Zemberg (Gömör m.)
