Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885
18 volt s ennek megfelelőleg a szükségelt épület és berendezés is. A homéri korban elégségesnek látszott, hogy futással a lábszáraknak ügyességet, ugrással pedig erőt kölcsönözzenek. A kart diskos (korong) dobással erősítették, lándzsadobással hajlékonyság és biztosságra tettek szert. Birkózással edzették a karokat, lábakat s az egész testet s a mozgásban összhangra törekedtek. Mindezeket együtt pentathlonnak — ötös küzdelemnek — nevezték. Szíjak segélyével kézhez erősített ólomgolyókkal az ökölharczot küzdötték; de ezen küzdelem — veszélyes volta miatt — nem minden államban volt megengedve. Végül a pankrationban a birkózás és ökölharcz egyesítve volt, de a veszélyt rejtő ólomgolyók elhagyásával. E testképző gyakorlatok eleinte elegyengetett, nem túlságos kemény talajú szabad téren folytak le. Később az időjárás zordonsága ellen a küzdők és gyakorlók védelmére épületet emeltek. Milyen volt az épület és annak berendezése, — e kérdésre a régibb Íróktól hiába várunk feleletet: ő előttük ez eléggé ismert volt, mindennap benne forogtak s így nem érezték szükségét, hogy külön leírják. Egyedül az Augusztus korában élő jeles római építőmester — Vitruvius —' őrizte meg az utókor számára részletes leírását ez intézménynek, melyet ő ugyan a főépület után, római szokás szerint, palaestrának nevez, mely azonban mégis nem más, mint egy görög gymnasiumnak képe. Vitruvius leírása szerint a görög gymnasium három részből állott. Egyik volt a palaestrának nevezett főépület, mely szabályos négyzetben vagy hosszúkás négyszögben épült s peristyliumokkal, oszlopokon nyugovó csarnokokkal volt körülvéve. A másik részt a hypaetronnak nevezett tágas udvar alkotta. Az udvart környezte a harmadik rész, mely peribolosnak neveztetett; éjszaki oldalon egyszerű kőfal volt, a más három oldalon oszlopokon nyugovó tornáczot képezett. A főépületet környező peristyliumok közöl három (a) egyszerű, a déli oldalon fekvő (A) pedig kettős volt. A három egyszerű — Az érdeklődők kedveért ide jegyezzük Vitruvius leírását eredetiben. — „Nunc mihi videtur iam etsi non siut Italicae consvetudinin, palaestraruin aedificationes traditas tamen explicare et quemadmodum apud Graecos constituantur, monstrare. In palaestris peristylia*) quadrata sive oblonga ita sunt facienda, uti dnorum stadiorum habeant arabulationis circumitionem, quod Graeei vocant diaulon *) Peristylia, obgleich ein Grieehisehes Wort, findet aich, so weit die Lesarten sicher, in dicscr Form doch nur bei Römischen 8chriftstellern und bedeutet tiberall, wo es sonst vorkommt,von Saulén getragene Halién, die einen unbodeckten llaum umgeben, daa Wort peristylum diesen von solchen Hallen umgebenen llaum . . . Das Grichische Wort peristylos, peristylon das nach leinem Ursprunge ganz allgemcin „mit Saulén umgeben" bedeutet, kornmt am hliufigstem in derselben Bedeutung vor sowohl adiectivisch, als auch in Neutrum auch substantivisch, von einem freien Raum, der an allén Seiten mit Saulen-H&Uen umgeben ist. Alléin es findet Hich auch von Gebauden, die an allén vier Seiten solehe llallen habén . . . Wenn das Wort peristylos von den ein Gebaude umgebonden Hallen ira Griechischen seltner gebraucht wird, im Lateinischen sonst gar nicht vorkommt. (Christian Petersen. Das Gymnasium der Griechen. Hamburg. 1858.)
