Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885

6 rásához, mely a görög nép szelleméből kiáradva — ha ma már nem föltétlenül uralkodik is, mint egykor a hódító Róma felett — mégis lépten-nyomon érezzük áldásos hatását, termékenyítő erejét s a gondolkodásnak tartalomban gazdag, alakra nézve azon tisztult formáit, melyek a tökélyre vágyó emberi szellemnek örökké változhatatlan mintákúl fognak szolgálni. A hegyekben és folyókban gazdag tartomány — számtalan szigete és félszigete, felületének különfélesége, a mosolygó kék égnek változatossága, a természeti életben gazdag ellentétessége által a szorgalmas emberi kéznek fáradtságát bőseges jutalomban részelteté. És a tenger szüntelenül csalogató, százszorosan és ezerszeresen kínálkozó csábítgatásaival a vállalkozó szellemű népet elvitte a közelfekvő szigetek s a távol világrészek birodalmaiba, hogy ott új erkölcsöket, új szokásokat tanuljon, a kényelem és haladásnak új eszközeit ismerje fel, melyeket — czéljához mérten — egybevetve vagy egyesítve a magáéval, a szellemi tökéletesedés utján egy lépéssel előbbre juthasson. S mert a helyrajzi viszonyok és éghajlat nem adnak kielégítő magyarázatot a görög művelődés problémáinak megfejtéséhez, a gondos nyomozó tovább megy s elősorolja azon testi és szellemi előnyöket, melyekkel e nép a föld összes népei fölött dicsekedhetett<Dieses Volk ragte unter allén Nationcn der Erde durch körperliche und geistige Vorzüge hervor.**) Mintha bizony a szellem tökéletessége, a testi alak perfectiójával együtt, kész adománya volna a természetnek s nem lenne egyszersmind kifolyása azon ható, fejlesztő és nemesítő erőknek, melyek egyrészről ugyan a néptörzsek szerencsés vegyületében, más részről azonban a nép minden egyes tagját átható azon erkölcsi eszmében lelik magyarázatukat, mely a népet nemzetté emelte. A görög nép örök ifjúkort élt. A költői valóság — melyben élete lefolyt — nem árnyékot hintett, hanem fényt árasztott maga körül. A szabadság érzete a test és lélek öszhangzatos képzésére, a gymnastika és zene művelésére ösztönözte a polgárokat. Az olympiai játékok a testi és szellemi ügyesség diadalát ünnepelték. Maga a bölcselet — ez egységes és legfőbb tudomány — nem volt kenyérkereset, hanem a tudósok csarnokaiban s az árnyas ligeteken élvezett szellemi táplálék. Miként az élet czélja a haza szabadsága volt s eszköze a harcz; úgy minden képzésnek éltető lelke — a szép eszméje s a küzdelem ennek birtokáért. A múzsák istenének (Apollo) temploma az összes görög nemzet összekötő kapcsa és egységpontja volt; — rajta az elévülhetetlen felirat hiven jellemezte a görög nemzet szellemi törekvésének irányát: Ismerd meg magadat. •) K. A. Schmid. Gescliiclite (1. Erziechung. I. 179.