Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1885

15 retete volt képes megszüntetni. A bölcső (kosár), a bölcső-dal, a játékszerek, a dajkamese — mint nálunk is — a görög gyermekszobából sem hiányozhattak. S minél egyöntetűbb volt a görög nép műveltsége, minél kevésbbé zavarták meg irányát rohamos új felfedezések : annál hívebben hagyományozta át az utókorra a régi erkölcsöket és megizmosodott szokásokat. S a nemzeti hagyományokba bele vegyültek az általános emberi vonások, melyek mindenkor és minden népnél közösek. A kereplye, nádparipa, a porkakas s homokjáték (mint már fennebb említettük) képezte első öt évben akkor is a gyermekek mulatságát; ezeken nyilvánította erejét, phantasiája különös játékát, önállósága, eredetisége különösségeit; s abból, a mit szüleitől vagy rokonaitól örömmel tanult, épen úgy következtettek jövő hivatására, mint ma. S midőn már a tudásvágy ébredezni kezdett fogékony lelkében, épen úgy kecsegtették vagy ijesztgették az iskolai fegyelemmel, miként azt napjainkban tapasztaljuk. Az emberi természet mindig ugyanaz, csak az egyedi és nemzeti vonások változnak. Szerencsés volt az a gyermek, ki a szülei házban nevelkedve, a szép és nemes eszmék példányképe után alakíthatta saját életét. A görög családi életet a zárkózottság jellemzi. Míg a férfiú ment küzdeni, tenni és munkálni a közért, a nők, hajadonok és gyermekek a gynaikonitisban visszavonulva éltek. Itt érvényesült a családi élet, ha a görögöknél erről szólani lehet. A keresztény civilisatio felfogása a házasságról és családról egyáltalán nem alkalmazható a régi görögök viszonyaira, de nem kevésbbé különbözött a görög családi élet a keleti népek háremétől. Az első gyermekség idejétől kezdve elzárkozottan élt a leány az anyai körben, hiányos oktatásban részesülve. Felügyelet a háztartásra, házi munkával foglalkozás, az öltözékre fordított gondosság adtak némi változatosságot az egyhangú női életnek. El volt zárva minden érintkezéstől a külvilággal, el a férfiakkal való minden társalgástól s nélkülözte a szellemi életnek minden életre keltő ingerét. A görög hajadon házi életében a házasság csak azt a változást idézte elő, hogy a szülői gynaikonitisból a férj tulajdonába lépett. De a zárkozott családi élet e visszavonultsága igen is alkalmas volt arra, hogy az eszmélni kezdő gyermek szívében korán felébreszsze a ragaszkodást a családi tűzhelyhez ; tisztelni, becsülni, szeretni tanulja azokat, a kiknek gondoskodó, védő, őrző, ótalmazó légkörében él. S az első nevelés, melyet a gyermek a családi körben nyert, nagyon alkalmas volt arra, hogy őt egy szabad nemzet polgári érzelmeivel magasztos hivatásra lelkesítse. Természetietlennek, rútnak, nemtelennek tünt fel a görög gondolkozás előtt a fiúnak