Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 60 — A családnak szűk köre, gyengesége és tehetetlensége követeli a községi életet, a melyben a családi élet valódi támasztékát, tartalmát találja, mert a családi öntudatnak kiválóan az képezi tartalmát, hogy az ember a községben, a nagyobb egészben jelentőséggel bir. De megfordítva is, a család képezi szükséges elöiskoláját a községnek; a családban idomul a közérzelem. Előbb szűkebb családi körben próbáltatik meg a képesség egy nagyobb község vezetésére; a ki saját gazdasága vezetéséhez nem ért, a ki saját családját nem tudja nevelni, az ne akarjon szerepelni a községben. A községből létesülnek a nagyobb összeköttetések a nép, állam és nemzet. Az állam nem keletkezhetik egyes, egymáson kivül álló egyedekből, az állam kisebb összeköttetéseket tételez föl, de megfordítva a kisebb összeköttetések is reá szorulnak az állami kötelékre. Valamint a család a község oltalmára, ez ismét a tartományi-kötelék oltalmára szorul, ép úgy valamennyi összeköttetés és társulat törvényes hatalmát az állam hatalmában és erejében találja ; az állam külső alakját a hatalom képezi, ezen alapszik a nyugalom és biztosság. A politikai érzelemnek lelke, belső magva pedig abban áll, hogy a hatalom a biztosság és rend érdekében használtatik s hogy az ember magát jój rendezett államban találja. A nemzeti érzelmek részint a kötelék-érzelmeken alapulnak, részint pedig azokra hatnak vissza éltetőleg és erősítőleg. Három alakban szoktak nyilvánulni s ezek a haza szeretete, a törhetlen kötelesség érzelme és a nemzeti becsület, függetlenség és méltóság érzelme. A nemzeti érzelem az egyéni öntudat legbelsöjébe hatol; a kinél ezen nemzeti öntudat hiányzik, annak nincs is öntudata, az nem érezheti magát művelt embernek anélkül, hogy egyszersmind ne érezué azt is, hogy ő a nemzet kulturmunkájának jogos tagját képezi. 2) Társadalmi érzelmek. Minden állás, minden társadalmi osztály egészen sajátságos módon érez s ezen érzelmi- nem, a társadalmi érzelem. A nemes, a katona, a kereskedő, az iparos stb. szeretettel viseltetik állása iránt, önmaga valamint hivatás- társai irányában bizonyos kötelmeket érez s a vele egyenlők állásában saját érzelmeit látja elterjedve. Az állások és hivatások között szoros harmonikus összefüggés van ugy annyira, hogy saját romlása nélkül egyik sem képes magát a többitől teljesen elkülöníteni. A politikai érzelmek szoros összefüggésben vannak a kötelesség érzelmével. Minden állás természeténél fogva politikai állás. Mig a kereset a család érdekében történik, addig a hivatás az állam egészére kiterjedő működés; hasonlóan a in o z g ó töke az állam hitel és politikai viszo-