Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 37 — vétele. Azonban a veszélynek komolynak, élet- vagy testi veszélynek kell lennie, azaz olyannak, mely mindenki* megfélemlítsen. Fontos dolog 2) a bátorságnál a kitűzött czél. A czélnak magasabbnak, okos, komoly törekvést érdemlő tárgynak kell lennie. A bátorság kifejlődésére két körülmény fontos behatással bír, t. i. a czél elérhetősége, azaz az elérhetés valószínűségének foka és a veszély közeli volta. Minél kevésbbé fontos a czél, annál kevésbbé valószinü bizonytalan esetben a veszély, s minél fontosabb a czél, annál valószínűbb kétséges esetben a veszély bekövetkezése. A mondottakban leli magyarázatát azon tapasztalati tény, hogy a gonosztevők legtöbbször gyávák. A gonosz cselekedet csalogató, pillanatnyi előnyénél fogva ingerelhet ugyan erősen, de a neki megfelelő érzelmek, mivel részint a morális, részint a másodlagos érzelmek ellenállnak, sohasem tehetnek oly elhatározottságra szert, minő a bátorsághoz szükséges; csak a kín és bün iskolájában kitanult gonoszság öltheti magára a szemtelenség quasi-bátorságát. A legjellemzőbb sajátsága 3) a bátorságnak, a bátorság öröme; ugyanis a bátorság lényegéhez tartozik, hogy a veszélyt ne kényszerítve, hanem önkényt, örömmel válaljuk magunkra. Ezen hangulati fekozatban határvonal van a bátorság és a vele rokon vakmerőség között; a bátorság hideg elhatározással fogadja a veszélyt s ezt elviseli a meddig és a mikor szükséges, de sem nem előbb, sem nem később, a vakmerőség ellenben neki megy a veszélynek, felkeresi azt s észre sem veszi, midőn a kellő határokat átlépve a hibás, feddendő vakmerőségbe ment át. A vakmerőség legtöbbször lelkesedésből keletkezik, de kétségbeesés is tehet vakmerővé. A vakmerőség általában a bátorság örömének magasabb foka. — Kétségtelen továbbá az, hogy a bátorság a testi erő kifolyása, hogy erő nélkül nincs bátorság. E szabályt általános érvényűnek ismerjük el, mihelyt egy futólagos pillantást vetünk a különböző életviszonyok hangulataira. Tapasztalati tény, hogy bátrabb hangulat rendszerint a nagyobb erőnél van, mig a bátortalanság a gyengéknél tapasztalható. A bátorság előállása abban áll, hogy a szervezet nagyobb erőmennyiséget produkál, mint a mennyi közvetetlen szükségleteire kívánatos; ennélfogva megtörténhetik az, hogy valamely gyengébb kisebb test, kevesebbet használ el, mint az erősebb és nagyobb s igy az első többre is képes, mint az utóbbi. Ezen körülmény különösen szembeötlő a nőknél, kiknek egész testi és szellemi életük kisebb méretek között mozog s kik mindamellett valóban hősies bátorságra képesek. Ezen női bátorság, mely egyébkint erejét inkább a tűrésben mint kiható cselekvésben tünteti fel, nagy mértékben összefügg a vérmérséklettel, melynek az érzelmekre igen nagy befolyása van. A bátorság és erő összefüggését bizonyítja végre azon körülmény, hogy a bátorságot mesterséges uton is előlehet állítani pl. szeszes italok