Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

— 28 — és középfokozatokat feltüntetni, melyek bizonyitják az értelmi érzelmek nek aesthetikaiaktól való származását. Ilyen átmeneti fokozat az érzelmi értelmek részéről az emlékezési érzelem. Az emlékezés kétség­telenül sajátlagos érzelemmel van összekötve, a mely a szerint, amint az emlékezés könnyen vagy nehezen történik, kellemes vagy kellemet­len. Az aesthetikai érzelmek részéről az emlékezési és értelmi érzelem­nek lépcsőit azon rhythmus-, tér- és eröérzelmek képezik, melyek ala­pul szolgálnak a dologi emlékezésnél s általában az idő, tér, erő s tárgy­ismeretté lesznek azon fokban, amint megszokás és gyakorlás által hasz­nálatossá lesznek. A felfogható, találó, élez, komikum, nevetséges, éles elme. Az értelmi érzelem alapja egészen hasonló az aesthetikai érzelme­kével. Az idegrendszer erősebb ingerlése különböző érzékre működő in­ger által, mely épen harmonikus összeműködés által még kellemesen vi­seltetik el, felfogható (felfogás), mihelyt azonban a tulingerlési ér­zelem járul az igen nagy különféleséghez, a fogalom (felfogás) egy­séges bevégzése nem jön létre, a sokféle felfoghatatlan marad. A megfoghatatlan épen úgy, mint a dissonantia vagy disharmonia, a rhyt­musnélküliség vagy symmetriahiány zavarba ejt. A felfoghatónak magasabb foka, mely egyszersmind erősebb érze­lem által is van kisérve, a találó vagy csattanós. A felfogásnál nem az a lényeges, hogy valamit belátunk, összeegyeztetni tudunk, hanem az, hogy a felfogás oly könnyűségggel történik, miszerint a gondolat tagjai, mint valamely finomul készült eszköz részei, összeillenek. A találó, c s a tt a n ó s érzelme egyező a felfogható érzelmével, csakhogy ha­tályosabb; különbözik tőle a megismerés gyorsaságában és energiájában. A találónak ellentétét képezi az igen kevés, üres, lapos, Ízetlen, más­részt az igen s o k, a terjedelmes, túlbő, túlfokozott. A megértés, felfogás által létesült fogalomnak subiectiv és obiec­tiv részét kell megkülönböztetni. A fogalom ugyanis ugy tűnik fel, mint­ha subiectiv volna teljesen, mintha egészen az egyéni erőn nyugodnék; egy és ugyanazon anyagot az egyik épen nem, a másik hasonlóan, a harmadik gyorsan, bizonyos elegantiával fogja fel. De nem mellőzhető az obiectiv tekintet sem, melynél fogva ugyanazon összefüggés ugyan­azon egyén által egyik alakban könnyebben és gyorsabban lesz felfogva, mint másik alakban. Bizonyos az. miszerint minden dolog könnyebben vagy nehezebben felfogható. Az ész élességének különböző foka szerint végtelen sok fo­kozata áll elő a fogalmaknak és felfoghatóságnak. Az éles ész csattanó

Next

/
Oldalképek
Tartalom