Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1884

- 12 — különösen pedig a működésbe hozott lelki tevékenységek által befolyásoltatik, az intensitás pedig az inger hatályossága által határoztatik és pedig a tényleg működő inger által ép úgy, mint az elmúlt által. Minden érzelemnek megvan a maga visszaható képessége; ez a visszahatás — a szerint a mint az érzelem erősebb vagy gyengébb — vagy az érzelem kizárólagos uralmát állapítja meg, vagy pedig több érzelem egymás mellé sorakozva, együttesen lép fel. A visszahatás módja és minősége minden egyes esetben befolyásolja az érzelem különböző kifejlődését. Nemcsak a reactió, hanem a már kifejlődött érzelmek is okai lehetnek új érzelmek fejlődésének; az igy keletkezett érzelmek az érzelmek érzelmei, vagyis magasabbrendű érzelmek, p. o. valamely orvosi műtét által okozott fájdalomtól való félelem, magasabb érzelem, melynek alapérzelmét képezi a physikai fájdalom. De mégis a gondolkodás kifejlődése képezi a természetes fejlődési folyamatját az érzelemnek, mert tulajdon szerencséjét megállapítani s azt javítani, a bajokat lehetőleg eltávolítaui, képezi mindenki lelkitevékenységének főirányelvét. E hármas fejlődésirány, melynek mindegyike a másik kettőtől független s bizonyos tekintetben egy egészet képez, más tekintetben pedig a másik kettőből áll elő : a legtermészetesebb alapját képezheti az érzelmek qualitativ különböző felosztásainak. Ezen az alapon tehát megkülönböztetünk 1) érzéki érzelmeket; 2) aesthetikai érzelmeket, vagyis oly kellemes, kellemetlen érzelmeket, melyek az öntudatfejlődés, szokás, emlékezés, észrevétel s képzetelőállás által befolyásoltatnak; feloszthatók részint az egyes érzékek szerint, részint pedig általánosabb természetük szerint, a symmetria és rhythmus érzelmeire. 3) Vannak a magasabb gondolkodásnak megfelelő értelmi érzelmek, végre 4) vannak morális érzelmek, melyek a vágyás és akarás különböző viszonyainak felelnek meg.