Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

4. §. Ember és majom. EMBER ÉS MAJOM BONCTANI HASONLÍTÁSA. I. Az ember és majomnak egymáshoz való viszonyát fogjuk az alább következőkben tárgyalni. Tagadhatatlan tény, hogy a gerincesek országa testileg egy typus szerint van alkotva; s az is bizonyos, hog) testi szervezetre nézve az ember a majmokhoz áll legközelebb. Már Galenus mondja, hogy minden állat közt a majom hasonlít leginkább az emberhez, beleit, izmait, ereit, idegeit és csontvázát tekintve. Ei e hasonlóság jeles természettudósok előtt is oly meglepőnek, oly kézzelfoghatónak tűnt fel, hogy Cotta kijelenti, miszerint a majom teste alkotására nézve az emberhez oly rendkívül hasonlít, hogy tulajdonkép semmi lényeges különbség sincs köztük;

1) és Iiuxley ismételve állítja, hogy a bonctani különbségek, melyek az embert az emberszabású majmoktól elválasztják, korántsem oly nagyok, mint azok, melyek a felsőbb rendű majmokat az alsóbb rendüektől elkülönítik.

2) Sőt az ember és álhit szellemi tehetségeinek összehasonlítása is Hackel szerint azon végeredményre vezet, hogy a legfejlettebb állati lélek s a legfejletlenebb emberi lélek közt csak csekély mennyiségi s nem milyenségi különbség van, s hogy e különbség sokkal csekélyebb, mint az, mely a legmagasabban s a legalantabban álló emberi lélek közt létezik.

3) Először az ember és majom testi, azután szellemi hasonlóságát, illetve különbözését fogjuk vizsgálni. Vogt Károly az ember jellemző tulajdonságának mondja, hogy csak két kéz és csak két lábbal bir.

4) S valóban már sokkal előtte Blumenbach és Cuvier ezen alapra fektették az emberre vonatkozólag a bimana-k, a 1) Cotta. A jelen Geologiája. 271. 1. 2) Huxley. Zeugnisse. 117. 1. s másutt. 3) Hackel. Schöpfungsgesehichte. 652. 1. Cotta. i. h. 272, 4i Vogt. Vorlesungen, I. 151. 1.