Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882
lövi. Wallace Darwintól függetlenül, ugyanazon időben ugyanazon nézetekhez jutott, » kevésbe imtlt, hogy Wallace munkájával 1) Darwint meg nem előzte. Wallace szerint a természetes kiválasztás a hasznossági elv szerint működik. Csak a hasznos tulajdonságok szállnak át az utódokra, s így ezek folyton tökélesiilnek s tovább fejlődnek. E hasznossági elv következtében származtak alsóbb rendű állatokból majmok, s azután egy olyan lény, mely a most élő embereknek csaknem összes phisikai jellegeit birta. Ezen az emberhez közel álló fajta seregesen élt az ó világ forró vidékein. Tulajdonképení társulás azonban e fajtánál nem létezett, s bár az egyesek bivtak érzetekkel, de megfontolásról, erkölcsi érzetről vagy hajlamokról náluk szó sem lehetett. A tertiiír kezdetén ezen emberszabású lénynek értelme ismeretlen ok folytán gyorsan fejlődni kezdett. Az értelemnek e tökélesülése határtalanul hasznosabbnak bizonyult be, mint a szervezetnek bármely változása. A kiválasztás által elérendő változások most szükségképen csak az értelmet érintették; a phisikai jellegek csaknem változás nélkül állapodtak meg az elért fokon s csak az értelein fejlődött nemzedékről nemzedékre. 2) Ezen alapvető tudósokhoz a követők igen nagy száma csatlakozott. Az utóbbi évtizedek óta irja Strausz 3), Eívmcziaország, Belgium, Anglia, Németország különféle barlangjaiban eszközölt leletek nem engednek azon tény felett kételkedni, hogy az ember már a korábbi időben, mint kiliolt állatok, a inammútb, barlangi medve stb. kortársa élt. Azért is igen tőkéletlen állapotban fordul elő; a talált emberi koponyák legrégibbjei igen nagyon állati alkatot tanúsítanak. S mivel igen valószínű, hogy még korántsem jártunk a felvilágosítások végére, talán a fossii embert a jövendőben fejlődésének sokkal alantabb fokán, állati eredéséhez sokkal közelebb fogjuk meglepni. S ha azon állati nem után tekintünk, mely nekünk az emberhez a legnagyobb közeledést, s ez által a legkisebb ür átlépését nyújtja, úgy magunkat a magasabb majom fajokhoz látjuk utasítva. Az afrikai aiifhropoinorph majomcsoport egyik régi kiholt ága volt az embernek ős nemzője. A Strausz által idézett Schoppenbauer kissé másként vélekedik. Szerinte a fekete afrikai embernek a simpánsz, a barna ázsiainak a pongó — az oráng, — a fehér kaukázi fajnak valamely a hidegebb égaljon meghalaványult majom volt az ösnemzője. Lyell az ujabb geologiának a megteremtője reményli, miszerint az !) AVallace. lieitriige Zur Tlieorie (Jer nat. Zuclitwalil. Efl.-uigen 1870. Autarizirte dcutsche Ausgabe. -) yuatrefagcs. Das Meusclieiijfeschlechf I. 1U7. 3) D.-uid Fviedrk-h Stvausz. Der alte und neue Glttiibe. Lei|»zig 1872. l!)i>, 11(7. 1.
