Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882
— ;>8 — :1 busman nö ..... 974 1 ausztráliai ní> . . ... 907 gorilla Huxley szerint .... 567 „ Broca szerint .... 540 „ Owen szerint .... 425"19 „ Topinard szeriiit középérték . . 475, az oráng és simpánsz agyveleje még ezen az értéken is jóval aiúl marad. 1) Az agyvelők különbözése súlyra nézve tehát óriási; s az ember és emberszabásúak közötti szakadás még növekszik, ha megfontoljuk, hogy a legmagasabb majom és legalsó ember közt a test tömegére és súlyára nézve feltűnő különbség van ; hogy egy megnőtt gorilla valószínűleg kétszer oly nehéz mint valamely busman, vagy európai nő. 2) De nemcsak az agyvelő súlyára, hanem annak fejlődése és belső berendezésére nézve is lényeges különbözéseket találunk. Gratiolet, kit Lyell az agy bonctanát illetőleg legnagyobb tekintélynek nevez, 3) bebizonyítja, hogy az ember és majom agy kifejlődésének folyamata megfordított. „Minden majomnál, úgymond Gratiolet, a nagy agy hátsó barázdái képződnek ki először, a melsők később; az embernél ellenben a barázdák a homlok karélyon láthatók először." Tehát a fejlődés, mint Vogt mondja itt alfától ómegáig, ott ómegától alfáig megyen. Es e tényt Huxley nem birja megdönteni, bármennyire törekszik is. 4) A külső függélyes árok, mely a hátsó vagy nyakszirti karélyt a felső vagy falcsonti karélytól, s az alsó vagy halánték-ikcsonti karélytól elválasztja, az embernél külsőleg igen kicsiny, úgy hogy a nyakszirti karély a falcsonti és halánték ikcsouti karélylyal egészen összefoly a legcsekélyebb látható elhatárolás nélkül, inig a majmoknál e függélyes árok erős kiképződéssel bir. 5) Gratiolet az ember és emberszabásúak közt a jellemző különb séget a második áthidaló redőben találja, mely a halántéki karély s a nyakszirti karély közt tart kapcsolatot. A három emberszabású melynek agyvelejét tanulmányozták, a gibbon, simpánsz, oráng, (a gorrillát e tekintetben még nem ismerjük), a második áthidaló redőnek mély fekvése által különbözik az embertől. 6) Általában véve a majomfej minden részei közt az agyvelő nő legkevésbé. A megnőtt emberkoponya középtérfogata 1356 köbcentimeter, az ujdonszülött gyermeké 380 kein. Az emberi koponya tehát növés által térfogatra 975 kcmrel öregbedik, mig a majomé csak igen lényegtelenül nöi) Topinard. Anthropologia. 403. 154. I. -) Hux'ey. Zeugnisse 115, 1. 3) Lyell. Das Altér (les Menechengesclilechtes. 471. 1. ••) Darwin. Abstammung. 1. 260—26 1. s) Vogt. Vorlesungen. I. 140. 1. «_) Topinard. Anthrop. 149. 150. 1.
