Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882

— 49 — lenibe veendő továbbá, hogy a felsorolt állatok, a két vagy három legutolsót kivéve, testileg legalább is olyan térfogatúak mint az ember. A gorilla pedig remi kívül nagy s így sokkal nagyobb koponyaüregének kellene lennie, mint az embernek. Es mégis az emberi koponyaüreg köbtartalmához képest a simpánszé csak 38'06, az orángé 29-26, a gorilláé pedig csak 3fv40 százalékot tesz ki. Kétségtelen bizonyossággal kiderül tehát, folytatja Topinard, hogy az említett három emberszabású majomnak háromszorta kisebb a koponyaürege, mint az emberé. Mindezeken felül pedig nem habozunk még azt is hozzátenni, hogy ha a test egész tömegét számba vennők, nem háromszorta, hanem négyszerte, sőt ötszörte kisebb százalékos arányt mutathatnánk ki a majmokra nézve Aeby a koponya egész felületének területi nagyságát határozza meg. Mérési egységűi oly négyszögű egységeket használt, melyek a koponya alapvonala

1) 100-ad részének felelnek meg. 0-ik ábra. a—b. a koponyának alapvonala, a. a hátsó nagylik inelső széle. b. a vaklik. Az eredmény a következő : barna pávián (cynoccphalus sphinx) gorilla ....... sajon (cebus appellus) ..... oráng (pithecus satyrus) ..... gibbon (hylobates) . . . . . . chrysothrix . ..... 7095 8828 10115 10335 10794 11014 !) A koponya alapvonalát a foranien inagnum (hátiíÜ nagylik) távolsága, a fora nien coecum-tól (vaklik) képezi. A forameu magniun azon nyilás a koponya hátsó al. ján, melyen az agy a gerincagyba nyúlik ; a forameu coecum a homlokcsont orrészében a felső orrtövis (spina nasalis superior) mögiitt fekszik. L. Heitzinaun. Die descriptive und topographische Ánatomie des Menschen. Wien 1870. I. 10. í.