Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1882
— 26 — átmenetnek, tekinti. 1) Azonban Dawkins, ki az őskorú emberi maradványok leírásával minden egyes sajátságot gondosan kiemel, a naulette-i i'llkapoesnak, mely különben elég nemes képződésű, e sajátságát oly csekélybe veszi, liogy róla megsem emlékezik. 2) Mit annál könnyebben tehetett, mivel Topmard szerint hasonló képzödésü állak az élő rasszoknál is előfordulnak. 8) A Moulin Quignonnál lelt állkapocs Hellwald szerint oly feltűnő tulajdonságokkal bír, melyek az állatiasság felé hajolnak. Az állkapocsnak fölfelé nyúló szára az állkapocs testével igen nagy tompaszöget képez, a fölfelé nyúló szár igen széles és alacsony, az ízület feje szokatlanul gömbölyű s hátsó széle kissé befelé hajlik, mint az erszényeseknél. 4) A történetelőtti antliropologia terén alig van tárgy, mely hevesebb vitákat keltett volna, mint ezen állkapocs. T. i. megtámadták valódiságát. 1863-ban március 28-án Boucher de Perthes, a moulin qttignon-i kavicsbányákban mammúthfogak s hasított kőeszközök mellől saját kezűleg vett ki fekvő helyéről egy emberi állkapcsot. A dolog oly feltűnést keltett, hogy ugyanazon év május 13-án Abbeville-ben 16 angol és francia tudósból álló congressus ült össze, hogy a fontos lelet felett Ítéljen. A jegyzőkönyvnek első pontja így hangzik: „Boucher de Perthes úr által 1863, március 28-án Moulin Quignonnál lelt állkapocs, melyet ugyanez sajátkezüleg vett ki egy érintetlen rétegből, fossil." Tehát ez álkapocsnak ősisége, valódisága tényképen kimondatott. Azonban már ápril 9-én 1863, tehát a congressus előtt az ottani helyi lap „L'Abbevillois", az egész találás történetét oly módon adja elő, hogy bevezető sorai a mystilicatio legnagyobb gyanúját keltik. E szerint ugyanis az állkapocs felfedezése előtt néhány nappal egy munkás egy homokkal borított csontdarabot hozott Boucher de Perthes-hez, mely egy koronájától megfosztott emberi fog volt. Boucher de Perthes úr mondja az illető lap, azon várakozásban, hogy ott hol e töredék rejlett, más csontok sem hiányozhatnak, a munkásoknak erősen meghagyta, hogy ásás közben lehetőleg vigyázzanak, s megparancsolá, hogy ha valamely csontnemü tárgyra akadnának, a nélkül, hogy azt helyéből kimozdítanák, őt azonnal értesítsék. Március 28 -an jött aztan egy másik munkás, s jelenté, hogy a kova közt olyasmi mutatkozott, mintha csont volna. Midőn Boucher de Perthes a helyszínére ment, azt csakugyan úgy találá. A csont az ásási síkból nyolcz tizedrésznyire nyúlott ki. A congressus összeiilése előtt uégy héttel ápril 15-én az „Athenaum" komoly óvást emelt az illető állkapocs valódiságának hivése ellen, mivel „félős, hogy Boucher úr által az emberi csontok felfedezésére tett jutaimi ') Topinard. Anthropologia. 330. 1. 2) Dawkins. 278. 1. al Topinard. 574. I. *) Hellwald. 90. 1.
