Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1881

II. Tananyag, tankönyvek. Első osztály. Osztályfőnök: Aigner Sándor. ViU/ástan Heti óra 2. A hit; az apostoli hitvallás; az ember rendeltetése. — Az ószövetségi szent történetek. Kk. Egri közép katekizmus. Róder : Bibliai történetek. — Tanár : Nemes Tivadar. Magyar nyelő. H. ó. G. Elbeszélő prózai és költői olvasmányok. Értelmes és kellően hangsúlyozott, olvasás ; az olvasmányok tartalmi magyarázata, és tartalmuk szabad szóval elbeszélése. Versek szavalása. — Egyszerű s összetett mondat. Mondattani alapon az alaktan tárgyalása, tekintettel a hangtani módosulásokra. Két hetenkint egy Írásbeli iskolai gyakorlat a nyelvtan és helyesírás begyakorlására. Kk. Major Ihász: Magyarnyelvtana. Tomor-Váradi: Olvasókönyv. I. R. — Tanár: Horváth József. Latin nyelv. H. ó. 6. A nevek, igék, névmások szabályos alakjai; ezek begyakorlása olvasmány alapján ; számnevek, elüljárók. Az olvasmányokban eléforduló szókincs betanulása. Hetenkint egy Írásbeli iskolai dolgozat. Kk. Bartal és Malmos! : Latin alaktan. Tanár : Aigner Sándor. / Földrajz. H. ó. 3. Magyarország ós a Földközi tengert környező országok természeti viszonyai. Kk. Visontay-Borbás: Földirata. — Tanár: Aigner Sándor. Mennyiségtan. H. ó. 4. A tízes számrendszer. A négy számolási mivelet egész számokkal és tizedes törtekkel. A számok oszthatósága. A tört mint hányados ós viszony. Közönséges törtekkel való számolás. A méter-mérték ismertetése. Időszámítás. Kk. Mauritz Rezső : Számtan. Tanár: Horváth Henrik. Rajzoló mértan. H. ó. 3. Síkmértani olomek. Pontok, vonalak és szögek fekvése és mérési viszonyai. A síkidomok tulajdonságai és alakításai. Az idomok összeillősége, részarányossága, hasonlósága és területének meghatározása. A kerülék, csigavonal s tojásalak. Geometriai ornamentalis rajzolás rajzeszközzel és szabadkézzel. Kk. Landau és WohJrab: Rajzoló geometria. Tanár: Horváth Henrikl*