Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

1- §• BEVEZETÉS. a fölvetjük a kérdést, mily idős az emberiség, az évszázadok vagy ezredek mily összege vonult már el fölötte e földön való megjelenésének első pillanatától kezdve: a legellentétesebb nézeteket fogjuk nyerni válaszul, E kérdés megfejtésénél a tudósok két táborra oszolnak, s a vélemények oly eltérő adatokkal szolgálnak, hogy már ez adatok meggyőzhetnek mindenkit, miszerint moglehetős a bizonytalanság, mely e tárgy körül forog. Az egyik réíz az Istenbe vetett hitet tartván az emberi nem legfőbb kincsinek az isteni kijelentések forrásaira hivatkozik és tanitja, hogy „az ember léte esak hat ezer évvel és semmi esetre nem többel ezelőtt kezdődik."') Mások a szent iratokat puszta költeményeknek tekintik, s azokat teljesen mellőzvén uj közvéleménynek alkotására indulnak ; és teljesen ingatag alapokon a számadatok teljes özönével árasztják el a dolgokban kevéssé jártas világot. „Ismeretes az olvasó előtt, mondja Ratzel, hogy világtörténelmeink nagy részében miként előzik meg a Grenesis bibliai költeményei a tudományosan beigazoltak elbeszélését, mely talán Egyiptom régi történetével kezdődik."

5) „Egy uj tudomány egész súlyára volt szükség, mely tényekkel felfegyverkezve a Oenesis költeményeit ilyenekül bebizonyítsa, hogy kitűnjék, miszerint a történelemnek általában purificatiora van szüksége ; s e tudomány a geologia vala. Még a mult század végén s a mostaninak elején azt álliták a tudósok, ') Vetter. Tanulmányok a sz. írás és tudományok közti állítólagos elle ntétekről. Budapest. 1878. 222. 1. *) Dr. Ratzel. Vorgeschichte d. europ. Mensehen. München. 1874. 3. 1.