Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879
52 lyeket Aigues-Mortes közelében Montpellier-nél a halászok a reggelire elköltött kagylók (leginkább Venns) héjaiból hánynak össze a jelenben 1). A dán konyha-hulladékok korának meghatározásánál a süket fajd szolgált eszközül. Dániának Steenstrup által megvizsgált turfatelepei,melyek diluviális képletek mélyedéseiben feküsznek s melyek vastagsága 10—40 lábnyira teijed érdekes felfedezésre vezettek. A legalsó turfa rétegekben ugyanis történeti időben ott elő nem forduló fenyő-törzsek (pinus sylvestris) találtattak; feljebb a történeti időben szinte nem élő tölgy (quercus sessiliflora); s a legfelső turfa rétegekben erdei bikk (fagus sylvatica), mely e vidék erdeiben ma is kizárólag tenyész'*). E leletek érdekessége az által növekedett, hogy Steenstrup a fenyők tövében kő, a tölgyek mellett bronz eszközöket talált, mig a legfelső bikket tartalmazó turfában vas tárgyak találtattak. Itt tehát nyilván három egymásra következő nagy tenyész-korszak áll előttünk, fenyő-, tölgj 7-, bikk-korszak; s mivel e három tenyészet a turfában hagvá nyomait, e három korszaknak a turfa képződésével együtt kellett lefolynia. Mivel továbbá a süket fajd fenyő rügyekkel táplálkozik, annak a konyha-hul ladékokban való előfordulása arra látszik utalni, hogy e hulladékok akkor hányattak föl, midőn Dánia földjét fenyőerdők borították 3). A fenyő-korszak meghatározására azonban a turfa rétegek szolgáltak mértékül, t. i. ezeknek évi növekedése; és Lyell szerint tekintettel a turfa évi növekvésére a fenyő-korszak 16,000 évre 4) teendő, mely szám egyúttal a kjökkenmöddingek korát is megjelöli; Canestrini Lyelltől eltérőleg az utóbbiakat 10,000 évesnek mondja 5). Mily értékük van e számadatoknak; vájjon a három tenyészet, s a turfa növése inegkivánja-e, hogy a konyha-hulladékok korát ily távolba helyezzük ? Mindkettőre nézve elegendő adattal rendelkezünk, melyek ellenkező következtetésre vezetnek. Hogy valamely vidéknek flórája aránylag rövid idő alatt átváltozik, az nem tartozik épen a ritkaságok közé. Hol van most, mondja Fraas, a napos Rajna-ligetben „a sötét erdő, a mocsár boritott s hidegtől didergő föld" . . . Homer és Hesiod a zöldellő ') Ratzel. i. h. 131 1. ') Cotta. A jelen Geologiája. 298 1. 3) Ratze'. 140 1. 4) Güttler. Naturforschung und Bibel 294 1. B) Venturoli. 119 1. .
