Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879
37 gyeket használtak.') Szükséges még itt megjegyezni azt. hogy a kőeszközöknek magányosan való előfordulása nem bizonyíték, hogy a vas is nem használtatott. Sőt inkább ugyanazon helyen kőeszközökkel vasból valók is lehettek eltemetve, az utóbbiak azonban immár elvesztek, miként ez Herculánumról áll, hol ujabb időben csak aranyozott bronzeszközöket találtak, ellenbén a vaseszközök rozsda által csaknem teljesen fel voltak emésztve, s ez 17 század rövid tartama alatt. Ép így Thorsbiergnél találtak ugyan bronz kardmarkolatokat. azonban penge nélkül, s dárdanyeleket fából, dárdahegy nélkül. Mivel a bronz tárgyak jó állapotban voltak, világos, hogy a kardok s lándzsafők nem ez ércből voltak, hanem vasból, de immár elpusztultak. Az időtartam azonban az ott talált érmek szerint nem több mint 197 év Kr. előtt. 2) A felsorolt tényekből tehát önként következik először, hogy oly kő. bronz és vaskor, melyen az emberinem egyidejűleg, vagy külön időkben mint megannyi kultur-fokozatokon áthaladt volna, soha sem létezett. A tényállás az, hogy különböző törzsek keletről az emberi nem s a kultura bölcsőjéből 3) eltávozva, részint fémet szolgáltató alkalmas ércnek hiányában, részint az által, hogy az életfentartás szüksége minden idejöket igénybe vette, a legkönnyebben hozzáférhető anyagokat, követ, csontot, Amerikában rezet stb. fordítottak eszközeik gyártására, mig a hozzájuk előnyomuló kultura ismét a fémeket juttatta birtokukba. Találóan mondja Dawkins: „e felosztás (kő, bronz, vaskor) egyátalán nem tekintendő pontos clironologiának, ugy hogy talán e fokozatok valamelyike egy időpontban létezett egész Európában. Van elegendő okunk elfogadni, hogy azon időben, midőn az egyiptomi s a syr birodalom dicsőségének magaslatán állott, Éjszak-Európában egy durva, csiszolt követ használó emberfajta lakott. Es egészen biztosan álló tény, hogy az etruskok és phöniciaiak délen hatalmuk tetőpontján állottak, midőn Anglia ós Skandináviában még bronzkor uralgott. Es ép oly világos, hogy egy s ugyanaz országban a szegényebb állásuaknak még avval kellett megelégedniük, hogy a durvább és közönségesebb anyagokat forclitsák napi szükségleteikre, mig a gazdagabbak és hatalmasab') Sven Nillsson. Das Steinalter. Hamburg. 1868. 142. 1 J) Bosizio, 278. 1. 3) Lásd Cotta i. m. 286, Pfuff Schöpfungsgeschichte 723, Dawkins 336, Kuhl Darwin und dic Sprachwissenscbaft. Leipzig 1877, 19 1. Quatiefages. Das Menschengeschlecht I, 205- 208 1.
