Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1879

27 természetes jelek is, ha mulékonyságukat vesszük szemügyre, fön= maradásuk foka által határozottan azt bizonyítják, hogy a jégkor nem igen messze fekszik mögöttünk." Ugyanígy nyilatkoznak Zittel és Reclus. Zittel szerint a hajdani gletscherek csiszolásai a légköri hatások dacára, ma is jól láthatók. így Neufchatel fölött vasútépítésnél az omladék eltakarítása után „csodálatos" üdeségben jöttek napfényre, s a híres Solothurni kőbányákban a kemény jura mész fölülete fényesen csiszolt') Es mint Reclus mondja, a Pireneusok némely völgyében, minő az Argelés és Felső-Ariége völgye, a homlok-morénák (a gletscherek által lerakott kő-sáncok) oly feltűnőek, mintha csak tegnap olvadt volna el a régi jégár. Es a Skandináviából Orosz-, Porosz- s Lengyelországba jött vándorkövek közül sok még most is zuzmókkal és más norvég származású növényekkel van elborítva •). A hol tehát a jégkornak s az embernek biztos nyomai észlelhetők, az ember a jégkornál ifjabbnak bizonyul be, ugy hogy megjelenése nyugat Európában a jégkor végére teendő. A jégkor pedig érvényes okok miatt a messze múltba nem vethető vissza. — Hogy feladatunk megfejtését folytassuk, másodszor azt kell megvizsgálnunk, hogy a régészeti leletek minő felvilágosításokat nyújtanak az ember korára vonatkozólag. Az emberre vonatkozó régészeti leletek igen különfélék. — Részint az általa használt eszközökre, részint az őt környező állatokra. részint lakhelyére s eszközeinek leliielyeire vonatkoznak. ') Zittel. Aus (ler Urzeit. Müuchen. 1871. 498. *) Reclus. A Föld. Budapest. 1879. I, 227, 229.