Ciszterci rendi katolikus gimnázium, Baja, 1876

5 vánalom ki vari fejezve ; mert hiszen a vegyképletekre a természetrajz tanárának V-ik osztályban a természetrajz, a vegytan tanáránank pedig Yl-ik osztályban a vegytan elméleti részének alapos előadhatása miatt, igen gyakran szüksége van. Kérdés: a jelen tárgyalási mód folytán mindezeknek meglehet-e kellőleg felelni ? Midőn IY-ik osztály első felében a természettant befejeztük, második félévben a vegytant azon előismeretek fonalán folytatjuk, melyeket III. osztályban a villamos tünemények könnyebb megértése czéljából adtunk elő. Kísérletek alapján anyagot gyűjtünk. Elmondjuk és mégis mutatjuk, hogy pl. ha szalamia sót és mészéleghydratot enyhén hevítünk egy csípős szagú stb. légnemű test áll elő, melyet mi ammoniaknak nevezünk, és így tovább ; de ezek folytán a tanuló, csak az előállítás módjára nézve van tisztában, még arra nézve, mire Y-ben és Yl-ban annyira szüksége van, a vegytannak mai tárgyalás módja semmikép sem nyújt felvilágosítást. Mert Y-ben az ásványok lényegét a tanuló csak akkor értheti meg helyesen, ha már a vegytanból legalább azt tanulta meg, hogy a különböző elemek, mily térfogatok szerint vegyülnek. De ezt sem puszta elbeszélés, hanem kísérletek alapján. Főképen a térfogatok szerint való vegyiilési törvények azok, melyekre mind Y-ben a természetrajz, mind pedig Yl-ban a tudományosabb vegytan tárgyalásánál nagy szükségünk van. Minthogy azonban ezekre nézve a gymnasiumokban kísérleteket eszközök hiánya miatt egyátalán nem lehet tenni, azokat a tanárnak magának kell elmondani. — De nem világos mellőzése-e ez a tárgy természetének és félrevetése történeti fejlődésének ? Nem erőszakos elnyomása-e ez, a tanuló amaz önkénytelen kérdésének : igaz-e az mit tanára mondott ? S valljon tesz-e oly élénk benyomást a tanulóra a puszta elbészélés, hogy az elbeszélteket adandó alkalommal sikeresen használhassa ? — Erre ugyhiszem t.. szaktársaimnak felelni fölösleges. A vegytan jelenlegi tárgyalásának módja tehát sem az Y-ik osztályban előadandó ásványtannak nem nvujt kellő segédkezet, sem arra nézve előismereteket, hogy a tanuló a Yl-ban előadandó : tömecsszereket, paránysuly, térfogatsúly, a többszörös vegy arány stb. törvényeit helyessen átérthesse. Ily körülmények között mind a természetrajz tanárának Y-ben, mind a vegytan tanárának Yl-ban octroyalni kell,mi a vegytan kellő t&nitásának esküdt ellensége. A rövid időről, mely a vegytannak IY-ben való tárgyalására ki van tűzve, csak annyit mondhatok, hogy vagy a kivánt tananyagot nem végezhetni el, vagy ha valaki azon rövid idő alatt mégis megtette, a földolgozás rovására tehette. — A rendszeres haladás, lehetetlenné teszi a szerves vegytan tárgyalását, minek azon szomorú következménye szokott lenni, hogy a tanuló egyrészt a mindennap