Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-08 / 340. szám

1927 december 8 BA(J!SMEGVJ£J NAPLÓ 11. oldal Hírek a nagyvilágból Exporthitelbiztosi tás Magyarorszá­gon. Magyar gazdasági körökben ko­moly aggodalmat okoz a külkereskedel­mi mérleg állandó és emelkedő pasz­­szivitása. Emiatt a kormány uj intéz­kedésekre határozta el magát. A pro­dukciót és ennek következtében az ex­portot csak hathatós állami támogatás­sal tudják emelni, amire a kormány most hajlandónak mutatkozik. Legelső intézkedés valószinüleg az exporthitel­­biztositás bevezetése lesz, hathatós ál­lami részesedéssel. A német vegyi tröszt korainak találja a szintétlkus gummi forgalomba hoza­taláról szóló híreket. Az I. Q. Farben­industrie vezetősége egy külföldi lap­nak írásban válaszolt a szintétikus gummi előállításának mostani állásáról. ^ kérdésre a német vegyi tröszt azt a választ adja, hogy egyelőre a kísérletek olyan kezdő stádiumban vannak, amely lehetetlenné teszi nemcsak az időpont meghatározását a szintétikus gummi forgalomba hozatalára, hanem annak használhatóságára vonatkozólag is. A nemzetközi nyersacélszindlkátns decemberi ülése. A nemzetközi nyerc­­acélszindikátus legközelebbi ülése de­cember 8-ikán Brüsszelben lesz, amely alkalommal felosztják a kontingenst a következő negyedre. A termelési kvó­ta minden valószínűség szerint válto­zatlan marad. Teljes az európai miiselyeirkonven­ció. Az európai müselyemkartell és a Comptoir des Textiles Artificule között megegyezés jött létre, -úgyhogy a fran­cia gyárak részvételével teljessé vált az európai müselyemkartell. A megegyezést a németek közveti tték, akik rámutattak az árnivó stabilizációjának rendkívüli fon­tosságára és ennek következtében sike-j rült a franciákkal a kartellszerződést! ilyen értelemben megkötni. Ez a megál­lapodás úgy a gyárakra, mint a fogyasz­tóközönségre nézve nagyjelentőségű, mi­után maga"után vonja a miiselyem világ­piaci árának tartós stabilizációját. Nem folytatják tovább az osztrák vasutak villamosítását. Bécsi jelentés szerint a szövetségi vasutak igazgató­sága legújabban azt a meglepő határoza­tot hozta, hogy a villamosítási munkála­tokat beszüntetik és a határozat annál meglepőbb, mert már a villamosítási Programm második részét is kidolgoz­ták, sőt kölcsön tárgyalások is folytak annak finanszírozására. A szövetségi vasutak vezetőségének rendelkezése arra a megállapításra vezethető vissza, hogy a széngazdálkodás olcsóbb és rentabiti­­sabb, mintha a villamosítást kcresztülvi-, szik. A viliamosiíási munkálatok meg- j szüntetése nagy kárt jelent az osztrák j ipar számára. Különösen villamossági és ’ ép’tési vállalatok, azonkívül vasszerke­zeti gyárak fogják megérezni az állam; j megbízások hiányát. Ezzel szemben a j vízierőművek további kiépítését tervezik Ausztriában, amely esetben a legnagyobb áramiogyasztó a szövetségi vasút lesz. A villamosításra szánt összeget a kor­mány állítólag úgy invesztálja, hogy négyezer uj vagont rendel és uj állo­másokat építtet s igy néhány iparág: kedvező foglalkoztatását biztosítja. A Standard Oil Co. rekordosztaléka. Londoni jelentés szerint a Standard Oil Co. igazgatósága elhatározta, hogy ez évben 203.6 millió dollárt fizet ki osz­talék címén, azaz 13.3 millió dollárral többet, mint az előző évben. Ez az ösz­­szeg 1911 óta a legnagyobb, amelyet a Standard Oil Co. osztalék címen kifi­zetett. A petróleumtulprodukció és a folytonos krízis mellett meglepő a Stan­dard Oil Co. osztalékpolitikája. A nemzetközi selyeroszindikátus mi­lánói kongresszusa. A nemzetközi se­lyemszindikátus milánói kongresszusát megnyitották és azon Olaszországon kí­vül a következő államok képviselői vettek részt: Németország, Spanyolor­szág, Franciaország, Svájr, Csehszlová­kia és Magyarország. Anglia írásban jelentette be csatlakozását. Az olaszok nemzetközi szabálytervezetéröl a tár­gyalások megindultak. I Nemzetközi acélkcnferencia Brüsszel­ben. A december 9-ikén megtartandó brüsszeli konferencia napirendjén csak a produkció meghatározása és a kvóta felosztása szerepel, minthogy a belga gyárak egymásközötti megegyezése még nem jött létre. Ennek következtében a közös eladási irodák felállításáról leg­jobb esetben az acélszindikátus legköze­lebbi ülésén, a jövő évben határozhatnak. Tovább csökken Anglia acélproduk­ciója. Az angol acél érdekében meg­indított nagyarányú propaganda egyelőre nem mutat fel sikereket. Az angol acél­produkció továbbra is csökkenő ten­denciát mutat. Az októberi produkció 699.000 tonna, ezzel szemben még szep­temberben is, amikor a propaganda hiányzott, 777.000 tonna volt a havi pro­dukció. Ezzel szemben a nyersvaspro­­aukció a legutolsó hónapban emelkedést mutat. A liáboruelö tti osztrák-magyar tar­tozások rendezése. Bécsi lapok jelenté­se szerint az osztrák-magyar háború előtti tartozások ügyében folyó tárgya­lások november 24-én Parisban újra megkezdődtek. Egyelőre csak az utód­államok képviselői folytatnak ezügyben tanácskozásokat, de december végén már a hitelezők képviselőit is bevonják a tanácskozásokba. Az európai kenderfonógyárak kartell­je Jugoszlávia részvételével. A brüsz­­szeli »Agence econonomiquc et Finnn­­ciére«, jelentése szerint európai kender-' fonókarteir van alakulóban. Az erre vo­­van véve a vámtarifa egyes tételeinek goszláv és francia érdekeltek között most vannak folyamatban. A kartell el­sősorban az árak stabilizációját óhajtja keresztülvinni. A jügoézfáv-német kereskedelmi szerződés hatása. A két állam között kötött kereskedelmi szerződés életbe­­lépteié 'évei ;• a. ;i’.éiHeiorsz<á|i .iparválla­latok élénk érdeklődést mutatnak a ju­goszláv piac iráni és, tnáris több,, nagy­ipari vállalat kiküldötte megbjzottait az itteni piacok tanulmányozására. A leg­­figyelémre'méltóbb a Neudammer Hut­­íabriken A. Q. akciója. Ez a gyár fér­fi-, női- gyapjú-, nyúlszőr- és velotir­­kalapokban, valamint tompokban a .vi­lágpiacon a legelső helyet foglalja el és most a jugoszláv piacot is meg akar­ja szerezni. A szervezési munkálatok előkészítésére a gyárigazgatóság ki is küldte megbízottait. A gyár kalapjai és tompjai a lcgkifcgástalanabb anyagból, a nemzetközileg védett Endler márka alatt kerülnek forgalomba. Néhai VII. Edward angol király és a welsi herceg kizárólag Neudammban készült »End­­ier«-kaIapot hordott. Másik érdekessé­ge pedig az. hogy a Neudammer kalap­­gyárak kreációi adják meg a legújabb párh ;, londoni, newyorki és wieni divat irányát is, ezért szakkörökben nagy a versengés a képviselet megszerzéséért. Bizonyos, hogy nálunk is óriási érdek­lődés fog a szakmában megnyilvánulni és előreláthatólag rövidesen a jugo­szláv piacon is az őket megillető he­lyet elfogják foglalni a hires »Endler«­­kalapok. Angol kölcsön a magyar ipar számá­ra. A magyar kormány elhatározta, hegy Londonban egymillió angol font összegű kölcsönt vesz fel, amely ösz­­szeggel az ipar hitelszükségleteit óhajt­ja fedezni. A kölcsön fedezetére uj tí­pusú ipari záiogleve'eket fognak Ma­gyarországon kibocsájtani. A megálla­podás londoni érdekeltek és a magyar pénzügyminiszter között a feltételekre vonatkozólag már korábban létrejött. Az orosz fémipar fejlődése. Lenin­­gradi jelentés szerint az ottani fémipari vállalatok technikai berendezését olyan mértékben modernizálták, hogy a pro­­dukcióemclés ez évben a várakozáson felül sikerűit. Különösen a Putilov-mü­­vek értek el szép eredményt, ahol je­lenleg havonként 70—80 darab trak­tort készítenek. Ez a szám a jövő év­ben százra fog emelkedni. Törökországban külkereskedelmi hi­vatalt állítanak fel. A török kereske­delmi és iparkamarák legutóbbi kon­gresszusán állami külkereskedelmi hi­vatal szervezését határozták el. A kül­kereskedelmi hivatal feladata a török export támogatása, amelynek előmoz­dítására a török nagyvárosokban és ki­kötőkben kirendeltségeket állítanak fel. Nemzetközi magánjogi konferencia. A hágai békepa'otában jövő év január hó 6-ikán fogják a hatodik nemzetközi ma­gánjogi konferenciát megnyitni. A kon­ferencia programja még nem ismeretes. Az olasz bankjegyforgalom csökken­tése a Fiat-müvek segítségével. A Fiat­müvek vezetősége elhatározta, hogy jö­vő évtől kezdve amerikai mintára mun­kásait csekkel , fizeti, hogy ezáltal Olaszország bankjegyforgalmát csök­kentse. A csekkeket a Fiat-müvek he­lyiségeiben speciális amerikai géppel ír­ják és azokat az összes turini bankok azonnal minden levonás nélkül bevált­ják. Erre a célra legtöbb bank külön pénztárakat állít fel, amelyek esténként és vasárnap is a munkásság rendelke­zésére állnak. A munkabéreket ezután nem szombaton számolják el, hanem csoportonként a hét minden napján. Város banli nélkül. Beogradbói jelen­tik: Szerbiában egy tizenötezer iakosu városban, Donji Milanovácon nincsen egyáltalán semmiféle bank, sem pénz­intézet. Fór évvel ezelőtt alakult egy pénzintézet, azonban ez nem ad köl­csönöket és nem számitól le váltókat. A nagy pénzhiány következtében az j iparosok a legprimitívebb eszközökkel • dolgoznak és nem tudnak fejlődőképes ipart’ teremteni. Lssz-e miiut Csonoplja és Miletics i kőzett? ;Cso»op!jár.él jelenük: -Cső*, noplját és Szvetezár-Mileticset eddig gyenge kocshutak kötik össze, amelye­ken azonban nagy forgalom bonyolódik le, mert ez a természetes útja a két község és a hozzátartozó vidékek egy­másközti forgalmának. A közlekedés azonban az idő rosszrafordu!Iával lehe­tetlenné válik, mert az ut járhatatlanná romlik. Régi kívánsága már a két köz­ség lakosságának, hogy miiut épüljön ki Csonoplja és Szvetozár-Miletics kö­zött, de ez még mindig nem • valósult meg. A bácskai tartománygyülés most hi? szerint foglalkozik ezzel a kérdés­sel és az érdekelt lakosság reméli, hogy a müut kiépítését nem fogják már sokáig halogatni. Hetvenegy csőd volt novemberben. Zagrebból jelentik: A jugoszláv hitelező­­védegylet jelentése szerint november hó folyamán az egész ország területén het­venegy csődöt jelentettek be. mig tavaly novemberben hetvenhárom volt a cső­dök száma. Tatományok szerint ez a szám igy oszlik meg: Szerbia 52 (ta­valy 55), Hortvátország 6 (4), Szlovénia 6 (7), Vajdaság 5 (6), Bosznia 2 (1). Ez év elejétől november végéig 980 csődöt jelentettek be (tavaly 746-ot). Tartomá­nyok szerint: Szerbiában 660 (408), Hor­vátországban 110 (97). Szlovéniában 98 (34), a Vajdaságban 81 (119) és Bosz­niában 31 (38). A csődök száma tehát a múlt évhez képest több mint har­minc százalékkal emelkedett, viszont no­vember ez év első hónapja, amelynek csödstatisztikája kedvezőbb a múlt évi­nél. , Az Uprava Fondova nem fogad cl több kölcsön-kérvényt. Beogradbói je­lentik: Az Uprava Fcndova igazgatósá-1 ga elhatáozta, hogy magánosok részé­re a jövőben nem fog újabb kölcsönöket folyósítani, mert az Uprava Fondova rendelkezésére álló összegeket ezentúl vasútépítésre akarják fordítani. Az Up­rava Fondovának ez a határozata kü­lönösen a beogradi építkezők körében okozott nagy idegességet, mert sokan már a telket is megvásárolták és igv az Uprava Fondova szükkeblüsége foly­tán az idén nem építkezhetnek. Az angol vas- és acélipar erélyesen követeli a védővámok bevezetését. Az angol vas- és acélipar képviselői leg­újabban az ipartörvény alapján a vé­dővámok azonnali bevezetését követel­ték a kormánytól. Anglia évenként har­mincötmillió font értékű vasat és acélt importál, aminek következtében a kül­földi vasipar százezer angol munkás kenyerét veszi el. Ha tekintetbe veszi a kormány, hogy jelenleg Anglia vas­es acélművei csak kapacitásuk 70—80 százalékáig vannak foglalkoztatva, ak­kor beláthatja, hogy a védővámok emelése a belföldi produkció olcsób­bodását és a munkanélküliség csökken­tését jelentené anélkül, hogy ezzel a belföldi vasárak emelkednének. A svéd gyufetröszt Belgiumban. Á svéd gyuíatrösr.t franciaországi üzletei folytán a belga gyufagyárak exportja a minimálisra csökkent, úgyhogy néhány gyár nehézségekkel küzd. Ez a körül­mény nagy mértékben megkönnyíti a svéd tröszt belgiumi terveit, amely elöbb­­utóbb megvásárolja ezeket a gyárakat és igy döntő befolyást fog gyakorolni a belga gyufaiparban. f Zeblcs kereskedelemügyi miniszteri ! osztályfőnök könyve a hazai részvény- I jogról. Beogradbói jelentik: Zebics Mi­­■ lorád, a kereskedelemügyi minisztérium I osztályfőnöke könyvet adott ki, amely­­! bon a hazai részvénytársasági törvény- I nyel foglalkozik. Zebics áttanulmá­nyozta az ország területén érvényben levő négy részvénytársasági törvényt és arra az álláspontra helyezkedik, hogy meg kell csinálni az uj jugoszláv rész-vény törvényt. A, Jugoszláv malomipar válsága. Á jugoszláv malomipar az utóbbi eszten­dőkben szinte teljésen megszüntette a működését. A gabonakivitellel szem­ben az 1921. esztendőben 65 százalék veit a lisztkivitel. 1827-ben a lisztkivi­tellel szemben mindössze csak 11 szá­zalék. 1925. óta Jugoszláviában 45 ma­lom szüntette be a működését, égett le, amelyeknek hetven vagon napi ka­pacitása volt. Csődbe került huszonhat malom és tizenöt nagy malom szün­tette be teljesen működését. A jelen­leg dolgozó malmok pedig kapacitásuk­nak csak a felét tudják kihasználni. Valorizált a trbovijei szénbánya. Ljubljanából jelentik: A trbovijei szén­bánya r. t. most tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen a valorizációs tör­vény alapján elhatározták, hogy áz alap­tőkét ötvenröl kétszázmillió dinárra ér­tékelik fel és egymillió kétszázdináTOS részvényre osztják fel. A társaság az idén is harminc dinár osztalékot fog íi­­zetni részvényenként. A csehszlovák Skoda-gyár érdeklődik a beogradi viiiamosközpont iránt. Beo­gradbói jelentik. A Skoda-gyár'megvá­sárolta a Beograd melletti Barcsevac szénbányát és a gyár azzal a gondolat­tal foglalkozik, hogy Beograd mellett egy nagy villamosközpontot állít fel, amely Beograd városát el tudná látni villanyárammal. Természetesen szüksé­ges ehhez, hogy Beograd város vezető­sége támogassa a cseh gv'ár terveit. A Skoda-gyáron kívül egy nagyobb fran­cia pénzcsoport nagy érdeklődést tanú­sít a Weifert-család tulajdonában levő kostolaci barna szénbánya iránt és szintén azzal a gondolattal foglalkozik, hogy Beograd városát fogja villanyerő­vel ellátni. A főváros még nagy álta­lánosságban nem foglalkozott a villany kérdésével. Az idén több nagyobb tur­binát állítottak fel, valamint több nagy áramfejlesztő akkumulátort szereltek íel, azonban az általános beogradi vil­lanykérdés rendezésére még komolyabb kezdeményezés nem történt. BELFÖLD

Next

/
Oldalképek
Tartalom