Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-01 / 334. szám

10. oldat "BÁCSMEGYE1 NAPLÓ 1027. <íecemt>er 1. . HIDMUIOMH? A szubotica Ua;j käzl 3rrs 3ny3i ft } Meghívó a vámkonferenciára. A Lloyd titkári hivatala értesíti az egyesület tag­jait, hogy a legközelebbi váinkoiuercn­­cia december 4-ikén vasárnap déie'.öit jiz árakor lesz a Lloyd olvasótermében. A titkári hivatal felkéri a tagokat, hogy a konferencián előterjesztendő pana­szaik támogatására bizonyítékaikat ma­gukkal hozni szíveskedjenek. (Ilyenek lehetnek: vasúti fuvarlevelek, vámbe­vallás stb.)- Ciörög-iugoszláv kereskedelmi kama­rák létesítése. A Lloyd értesülése sze­rint a legújabban megkötött egyez­mény szerint görög és jugoszláv kama­rák létesülnek Athénben, Szalonikiben és Szkopljében. : Katonai kötelezettségüknek eleget nem tett egyének kaphatnak-e iparen­gedélyt? A kereskedelmi minisztéri­um a hadügyminisztériummal cgyetértö­­leg a katojiakötelesek iparengedélyéről a következő rendeletet adta ki: 1. Mindazoknak az egyéneknek, akik 21-ik életévüket még nem töltötték be. tekintet' nélkül arra, hogy nagykorusit­­tattak-e vagy sem. ha katonai kötele­zettség alá még nem esnek, az iparen­gedély a fennálló törvények figyelembe vételével kiadható. 2. Katonai kötelezettség teljesítése vé­gett bevonult egyének engedélyezett iparengedélyüket megtarthatják arra az Időre is, mig katonai szolgálatot telje­sítenek, kötelesek azonban ezen időre üzletvezetőt alkalmazni, avagy üzletü­ket bérbeadni. 3. Olyan egyének, akik az ipareugp­­dély kérése idejében már katonai kö­telezettség alá esnek, az engedély nem adható ki. A Standard Oil Company ezévi osz­taléka. A Standard Oil Company ebben az évben 203.6. millió, dollárt íog oszta­lék címén, 'kifizetni. v;igy^ril13.^!l|;ii)ijj^ dollárral többet, niiijt a; ujíjlt évben. Csökken az élelmiszerek kivitele Ma­gyarországból. A legutóbb közzétett sta­tisztikai adatok szerint az élelmiszerek­nek kivitele Magyarországból ebben az évben lényeges csökkenést mutat. A ki­vitel műit év augusztus 1-töl szeptem­ber 30-ikáig 2,455.590 métermázsa, mig ez év ugyanazon időszakában csak 1,613.633 méter mázsa volt. A jugoszláviai gyár­iparosok követelései A gyárosok tiltakoznak az osztrák ipar túlkapásai ellen Beogradból jelentik: A jugoszláviai gj árosok központi szervezetéi áz elmúlt heten konferenciát tartottak, amelyben egy rendkívül érdekes rezoluciót fogad­tak el. A rezoiució többek között a kö­vetkezőket mondja ki: Küzépeurópa gazdasági politikája az egyes ipari államoknak az agrár álla­mokkal szemben folytatott vámpolitiká­ja miatt, egyes mezőgazdasági államo­kat, így Jugoszláviát is, rendkívül sú­lyos helyzet elé állította. Így a jugo­szláv mezőgazdasági élet, a húsipar és a malomipar szitué pusztulásnak van kitéve. Ezért az iparosok és gyárosok központi szövetsége kéri a kormányt, hogy a kereskedelmi szerződések meg­kötésénél az országnak ezekre a fon­tos iparágakra legyen figyelemmel és mindent kövessen el, hogy a termelés ne álljon meg és ezzel a kivitel is biz­tosíttassák. Ami az osztrákokkal kötött kereskedelmi szerződést illeti, nem sza­bad elfelejteni, hogy az osztrák ipar ré­szére hozott áldozat nem ért fel azzal, hogy a jugoszláv ipart rendkívül módon megkárosítsák és Jugoszlávia különben sem kapta meg osztrák részről azokat a mezőgazdasági kompenzációkat, ame­lyeket a jugoszláv gazdasági élet, a nagy áldozatok után, joggal elvárhatott volna. Ki kell emelnünk, hogy a jugo­szláv liszt- és húskivitel az osztrák ke­­í.eskede!mi szerződés életbelépése óta a minimumra csökkent. Az osztrák kor­mánynak bizonyos tendenciái arra mutat­nak, mintha ellene dolgoznának annak, hogy a' jugoszláv mezőgazdasági kivi­tel fejlődjek. Ha a jelenleg érvényben levő kereskedelmi szerződést a most tárgyalás akiit levő szerződés sérelmes intézkedéseiben nem változtatná meg, akkor a jugoszláv gazdasági élet igen szomorú jövőnek nézne elébe. A jugoszláv gyárosokat elégtétellel töltené el. ha az albán és a görög ke­reskedelmi szerződéseket gyorsan rati­fikálnák és item kevésbé volna fontos, ha a török, a csehszlovák, spanyol, len. gyei és más államokkal kötendő keres­kedelmi szerződések is tető alá kerülné­nek. mert a jugoszláv mezőgazdasági termelésnek piacokat kell keresni. Azonkívül a rezoiució egy egész sereg követelést állít a kormány elé és kéri. hogy a kormány uj gazdasági politikai! kezdeményezzen. így kérik a gazdasági tanács felállítását, amelyet a gazdasági . élet számára nz alkotmány amúgy is biztosított. Az állami és az önkormány­zati szállításoknál a hazai ipar részére különféle előnyöket követelnek. Szo­ciálpolitikai téren kérik a munkások és munkaadók közötti viszony rendezését. A közigazgatás dcpolittzálása egyik foköveíeiményc a jugoszláv gyárosok­nak. Kérik azonkívül a vámeljárás ui.ajbb szabályozását és a vámmentes gépek ; behozatala körüli eljárás revízióját. Siir- j getik az adóreform megvalósítását és azt is követelik, hogy az állami közigaz­gatásban a legnagyobb takarékosságot hajtsak végre. Olyan uj pénzintézetek alakítását is sürgetik, amelyek az ipa- j rosok részére olcsó hiteleket tudnának biztosítani. A Wolf-koncern rejtelmeiből Szenzációs védik egy hires német nagyiparos ellen Berlinből jelentik: Németország egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb nagy­iparosa, 1 Volt Ottó, a hi rés Wolf-kon­cern tulajdonosa, ismét egy szenzációs botrány középpontjában áll. A bábom után Wolf eilen több berlini lap azt a vádat emcILe, hogy az azóta meggyil­kolt Erzberger miniszter bizalmával visz­­szaélve különböző üzleteket csinált a né­met állammal és súlyosan megkárosí­totta azt. Az ügy akkor elaludt és Wolf Ottó vaskoncernje tovább fejlődve' csak­hamar a birodalom egyik legjelentéke­nyebb vállalkozása lett. Egyik elbocsá­tott cégvezetőjének feljelentésére az ügyészség most eljárást indított Wolf ellen csalás és hűtlen kezelés elmén. Woif állítólag éveken át hamis számlák­kal és szállítólevelekkel dolgozva, meg­károsított egy csomó ipari, vállalkozást, közöttük a Phönix részvénytársaságot. Ezenkívül az. állam ellenőrző közegeit megvesztegette, állandó ifzetést adott nekik, mhjd Tiyiigalomba vonulásuk rután i‘ ilii'í! alkalmazta őket és igy a birodalmi kincs­tár is rendkívül nagy károkat szenve­dett. Az idén egyébként Wolfot szótöbbség­gel a Deutsche Bank felügyel# bizottsá­gának tagjává választották. A megvá­lasztást a német pénzügyi élet több elő­kelősége ellenezte és ezeknek nevében Tenhaefí dr. a Deutsche Bank küzgyül­­lésén tiltakozott is Wolf beválasztása ellen azzal a megokol ássál, hogy »IT'of/ Németország legnagyobb csalója«. Ér­dekes és jellemző, hogy Wolf ezért a nyilvánosan elhangzott kijelentésért még csak be sem perelte Tenhaefí dr.-t. A német sajtó egyelőre még nem vesz tudomást az ügyészség vizsgálatá­ról, mely azonban pénzügyi és politikai körökben óriási izgalmat kelt. mivel a Welf-kouceru — miként említettük — a némát birodalom e..' ik legjelentősebb vállalkozása és az ügyben számaos ma­­gasrangu állami funkcionárius is kom­­prommitálva van. Megindultak az előzetes tárgyalások az utódállamok között a háború előtti adós­ságok végleges rendezése ügyében Parisból jelentik: A Blumenstein-féle magyar kötyényhamisitás miatt njólag elhalasztott párisi konferencia előkészí­tése ügyében az utódállamok delegátu­sai előzetes tárgyalásokat kezdtek a háború előtti osztrák és magyar adós­ságok rendezése érdekében, illetőleg a párisi konferencia előkészítése ügyében. A megbeszéléseken Jugoszlávia és Olasz­ország delegátusain kívül résztvesznek a különböző hitelezői érdekképviseletek megbízottai is, akik a Bácsmegyei Napló párisi tudósítójának értesülése szerint közölték, hogy az arany- és valutaadós­ságok rendezéséhez csak abban az eset­ben fognak hozzájárulni, ha egyidejűleg a papirjáradékok kérdése is elintézést nyer. Az utódállamok Öt év előtt kötött innsbrucki egyezménye erről úgy intéz­kedik, hogy az osztrák és magyar aranyjáradék beváltási kulcsa 32% az 1910-ben és 1913-ban kibocsátott idegen valutáról szóló magyar járadékok be­váltási árfolyama pedig a névérték 27%-a. Ugyanakkor megegyezés történt arra vonatkozólag is, hogy ha 1931 ja­nuár 1-től az adósságokért felelős utód­­államok pénzügyi helyzetében javulás történik, úgy ezek a kvóták emelkedni fognak- Ezzel szemben most az a terv merült fel, hogy a kuponok beváltásának árfolyama évenként úgy emelkedjék, hogy 20 esztendő múlva elérje teljes arányértékét. Az utódállamok delegátu­sai állítólag elvben elfogadták ezt a propoziciót, amely szerint mindegyik utódállam évenként a reá eső kvóta 5%­­át összevásárolhatja, úgy hogy 20 esz­tendő múlva a törlesztés befejezést nyer. A osztrák ezüstjáradék ügyében a tárgyalások még kezdetleges stádium­ban .vannak. A jóvátétel! bizottság an­nakidején kimondotta, hogy egy ezüst forint egyenlő két papír koronával és ezen döntését újabban is ^fentartotta a kü'önbözö hitelezői érdekképviseletek tiltakozásaival szemben, habár a béke­szerződés az ezüst-kötvényekre vonat­kozólag semmiféle rendelkezést nem tar­talmaz. Ami az osztrák és magyar papír-jára­dékokat illeti, a trianoni és saiut-ger­­maini békeszerződések úgy intézkednek, hogy ezek számára az a kurzus mérv­adó, amelyen az utódállamok az osztrák­­magyar koronajáradékot az összeomlás után saját valutáikra beváltották. A jó­­vátételi bizottság, noha jogában állana, ezt a rendelkezést eddig nem változ­tatta meg. A külföldi hitelezők ezzel szemben azt kívánják, hogy a törlesz­tés 5 százalék erejéig öt esztendő alatt német mintára megtörténjék. Az EÜsabethban-aranyadósságot ille­tőleg a jóvátételi bizottságnak, az az ál­láspontja, hogy azt teljes értékben száz százalék erejéig kei! honorálni. A párisi , tárgyalások kizárólag a régi külföldön levő kötvényekre vonatkoznak, az utódállamok polgárainak birtokában levő kötvények beváltása az egyes utódállamok bejügye. Külföldi viszonylatban is egyedüiái'ó a mi nagy képes árjegyzékünk, me­lyet iiiiyen küldünk meg mindenkinek Konrafh 0. D. Subotioa ________________________11084-5 A gabona- és tengeriforgalom szabi yozásáról t rgyafnsk Béesban a kizr'p- és Steleteur'pai terirénylSzsdék Bécsböl jelentik: A közép- és kelet­­európai terménytőzsdék, amelyek az év elején egységes íorgalomiebouy öli f is­ban állapodtak meg, most újból konfe­renciára ültek össze a bécsi Produkten­börse Tahorstrasse-i palotájában. A ta­nácskozásokon Beograd, Braiia, Buda­pest, Brünn, Czernovitz, ürác, Lublja­­na, Linz, München, Olinütz, Pozsony, Prága, Temesvár, Zagreb és Szorebor és-Noviszad gabonatőzsdéi képviseltetik magukat. , A konferencia legfontosabb program­pontja a búza és tengeri forgalom egy­séges szabályozása. Tárgyalásra kerül­nek ezen kívül a minőségmeghatározás, valamint az üzletkötések egységesítésé­nek részletkérdései is. A konferencia utoisó programpontja a tőzsdei kötele­­velek ügye, amely már az utódállamok jogi szerződéseinek körébe vág és való­színűleg uj tárgyalásokat fog maga után vonni az érdekeit országok kormányai között a kölcsönös jogsegély ügyében. A niez$gaidák tizenkét pontja. Beogradból jelentik: A szerb mező­­gazdasági egyesület iniciativájára a műit vasárnap tartották meg Beográdban a mezőgazdák országos kongresszusát, a melyen töhb vezető politikus, köztük Da­­vldovics Ljuba és Jovanovics Joca is resztvettek. Elsőnek Mitrovics Dusán re. feráit az önkormányzatok viszonyáról a mezőgazdasági termeléshez, azután Stojanovics Milán a mezőgazdasági is­kolákról, Nesics Borivoj a mezőgazdasá­gi termelés fokozásáról, dr. Basarícsek Gyúró képviselő az állami mezőgazdasá­­gi szervezetekről és közegekről tett je­lentést. A kongresszus határozatait igy fogalmazta meg: 1. Felhivja a kormányt, hogy . fordít­son nagyobb figyelmet a mezőgazdaság­ra, amely az ország lakossága nyolc­van százalékának főfoglalkozása. 2. Követeli a kormánytól, hogy szer­vezze meg mielőbb a mezőgazdasági ta, nácsot, amely politikamentes szakembe­rekből legyen összeállítva, rendszeres, szisztematikus munkával tanácsadó tes­tületként állna a kormány rendelkezésé­re minden fontosabb, a mezőgazdaságot érdeklő kérdés megoldásánál. 3. Követeli a kormánytól, hogy a me­zőgazdasági szervezetek fokozott anya­gi támogatásával megkönnyítse munká­jukat. 4. Felhivja a kormányt, hogy legyen gazdasági politikájánál, különösen a ke­reskedelmi szerződések megkötésénél, a vám, adó és szállítási díjszabások meg­kötésénél nagyobb tekintettel az ország mezőgazdaságára. 5. Követeli a kormánytól, hogy tá­mogassa a nálunk csak lassan fejlődő mezőgazdasági ipart különböző enyhíté­sekkel, segélyekkel, hogy a külfölddel szemben konkurrenciaképes lehessen. 6. Követeli a kormánytól, hogy kezdje meg végre a mezőgazdáknak sokat Ígért olcsó kölcsönnyújtást. 7. Szervezzék meg minél előbb mo­dern szempontok szerint az állatorvosi szolgálatot és indítsanak szervezett ak­ciót a mindinkább terjedő állatbetegsé­gek ellen. 8. A földmivelésügyi minisztériumot és összes alantas hatóságait alaposan át kell szervezni, hogy közvetlen érintke­zésben legyenek a néppel és igy jobban megfelelhessenek hivatásuknak. 9. Az állam ne hárítsa át a tartomá­nyokra a mezőgazdasági iskolákat és tartson fenn legalább tizenöt mezőgaz­dasági iskolát saját felügyelete és vezeté­se alatt. 10. A költségvetésben biztosítsanak hi­teleket legalább tiz gyümölcsiskola feti­­tartására. 11. Az állami mintagazdaságokat ne adják át a tartományoknak, lianem ala­kítsák át állami magnemesitö állomá­sokká. 12. Az állami mezőgazdasági közegek intézményét tartsák fenn és számukat lehetőleg szaporítsák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom