Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)
1927-12-06 / 338. szám
!927 december 6. BACSMEG1ČEI NAPLÓ 9. oldal szilül MÁZ —es— Az ügyvéd és a f érje Szabó Márton társulata vasárnap este mutatta be Szubot'ícán a Népkör színpadán Verneiiii, vígjátékit a Mciitre Bolbec et son mari-t, amelynek magyar fordítója »Az ügyvéd és a férje« címet adta. Boíbecné a hires párisi ügyvéd, a mai diplomás asszony karrikaturája, ő a nőietlen nő, aki — inig legjobb barátnője hullákat boncol és vakbeleket operál — rablógyilkosokat, sikkasztákat és házasságtöröket véd a törvény előtt. Mestersége annyira lefoglalja, hogy teljesen megfeledkezik asszony! mivoltáról és életének egy másik jelentéktelen epizódjáról. a férjről. A »dolgozó nő« buzgalmának így a semmittevő férj látja a böjtjét, akit neje éjjel-nappal .elhanyagol és csupán dult háztartásuk igazgatását bízza rá, Ezekutáu érthető, hogy Bolbec ur egy szép napon felesége egyik női kliensénél keres és .akii busás vigaszt. A »mester«, amikor megtudta férje hűtlenségét, el akar válni, aztán mégis meggondolja a dolgot, a szerelmes iigyvédbojtárt, aki a szép asszonyt már-már randevúra búja, menesztik és helyébe Bolbec áll be a feleségéhez bojtárnak. Arról persze lehetne vitatkozni, hogy ez a csúfolódás jogosult-e a mai nővel szemben, hogy tényleg olyan nagy bűnt követ-e el a nő azzal, ha dolgozik és önállóan keresi a kenyerét? Az ilyesmit lehet kifigurázni egy vígjáték erejéig, különösen akkor, ha a három felvonás tényleg vidám és mulatságos. Már pedig itt adódik alkalom nevetni bőven, Ép ezért nem kell komolyan, venni Verneuil ur hamis pátoszát, amelyre nem annyira meggyőződésből, mint inkább a siker kedvéért volt a szerzőnek szüksége. # A szuboticai közönség prózai daraboknál igen óvatos. Előbb megvárják az első előadást és aztán informálódnak, hogy érdemes-e megnézni? Hát érdemes. Aki nem látta, sajnálhatja. * Ha a párisi Theatre Athéné együttesére gondolok és összehasonlításokat próbálok tenni, még akkor is azt mondhatom: jó. Ha egy átlagos vidéki színtársulatot veszek mértékül: elsőrangú, de ha a műkedvelői arányokat vetem szembe a vasárnapesti teljesítménnyel, ■akkor csodálattal és elismeréssel kell meghajolni az ügyvéd és a férje szuboticai bemutatkozása, előtt. Ilyen nagyszerű előadást műkedvelők még nem produkáltak nálunk. Piukavich Manci (Colette,) meglepetést keltett. Nem annyira neki, mint inkább a szerencsés véletlennek köszönhető ez a pompás alakítás. A szerepét mintha rászabták volna látatlanban. A hideg, fölényes ügyvédasszonyt a primadonna természetes temperamentuma is valószínűvé és őszintévé segítette, sokszor megdöbbentő elevenséggel. Kár, hogy az öltözeti átmeneteket elejtették. Boíbecné az első két felvonásban ügyvédi talárban, illetve szolid, csukott ruhában jelenik meg és csak az utolsó felvonásban alakul át démonná. Piukovieh Manci bokorugró szoknyája és ujjatlan ruhája ezt a kontrasztot elsikkasztják és a néző előtt érthetetlen, hogy miért »átalakulás« az, amikor Colette egy másik bokorugró estélyi toalettben lebben ki a színpadra? Garat Béla, (Bolbee) mint az már tőle megszoktuk, elegáns és könnyed volt. Gyenise Ilus (Cecils) sok derűs pillanatot szerzett a nézőtérnek. Hangja és alakja is erre a szerepre predesztinálják. Posta Vilike (Magda) kellemes jelenség és egyik erőssége a társulatnak. Dörfler Mancit (Juliette) külön ki kell emelni: a sablonos szobalány szerepből mozgalmas eredeti figurát kreált. Valentint a félszeg ügyvédsegédet a vajdasági Buster Keaton, Szabó Márton elevenítette meg, humorral és rutinnal. Sándarfty Béla (Robiscoul) eltúlozta szerepét az érzelmes hangrezgetásre semmi szükség. Más gikszerek is rontottak az előadás tempóján, a francia nevek kiejtése igen önkényes volt, az ambiciózus súgó túlzásba vitte személytelen szerepét önfeledt hangosságával és néha tulkiabálta a szereplőket is. Ép. azért, mert ez az előadás jóval kiemelkedik a nápköri dobogó tucat szinjátékai közül, kár lett volna szó nélkül hagynj a hibákat, amelyeknek remélhető elsimításával egy nagyvárosi nívójú előadást lesz alkalmuk élvezni a szuboticaiaknak. (t. i.) . a3=sess=js Marlca grófnő. A szuboticai Katholikus Legényegylet által december hó I0-ikén és: 1 Pitéén bemutatásra kerülő Marisa grófnő cimü operett főpróbáját a napokban tartják meg. Mint a próbák menetéből látható, az operettnek szuboticai bemutatója szenzációs lesz. Úgy a szereplők, mint a darab kiállítása túlmegy a megszokott mükedve’ői kereteken, a rendező: Mayer Béla pedig annyi ötletességet visz az előadásba, hogy annak hatása elmaradhatatlan. A bemutatóra jegyek elővételben Krécsinél válthatók. Rádió-müsok (A verőt melletti esőm a hullimhouxt jelenül Kedd, dece r.ber 6. Prága (348.9) 11: Gramofonzene. 12.05: A házizenekar hangversenye. 16.30: Délutáni hangverseny. 19.15: Könnyű zene. 20: Haugversenyátvitcl. 22.20: Hangverseny. Róma (450) 17.30: Zenekari hangverseny. 21. Egy színházi e'őadás. Budapest (557.5) 9.30: Hírek, közgazdaság. 11. Ultrafón hangverseny. 12: Pontos időjelzés, hirek, közgazdaság. 13: Időjárás- és vízállásjelentés. 15; Hirek, közgazdaság. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Nagyváradi Bura Sándor és cigányzenekarának hangversenye. 18.15: üaál István dr.: »A repülő sárkányok a föld középkorában.« 19: Az Operaház díszelőadása. 22.45: Pontos időjelzés, hirek, közlemények. 23. Pertis Jenő és cigányzenekarának hangversenye. Eécs (517.3, -577) — Graz (357.1) — Innsbruck (249.1) — Klagenfurt (272.7) 11: Délelőtti zene. 16.15: Délutáni hangverseny. 19.30: A »Der Gesellschaft der Musikfreunde« hangversenye. Berlin (483.9, 566) — Königswusterhausen (1250 — Stettin (286.2) 17: Szórakoztató zene- 20.10: Szinielőadás a Stúdióból: »A szent.« Zenés legenda három felvonásban. Leipzig ' (365,8) — Dresden (275.2) 16.30: A házizenekar hangversenye. 20.15. Ünnepi hangvcrsenyátvifel a Szt. Tamás-templomból. 22.15: Tánctanfolyam. 22.30: Tánczene. Milánó (546) 17: Tőzsdei hírek. Utána szórakoztató zen?. 18.15: Mezőgazdasági jelentés. 20.45: Időie'zés. Utána egy operett közvetítése a Teatro Dal Verméből. München (535.7) —- Nürnbrg (303) 16: A Frank-zenekar hangversenye. 19: A középkor nagy. alakjai. 19.45: Katonazenekari hangverseny. 20.40. »Kegyelem biró ur«, tiroli bohózat négy felvonásban. Szerda, december 7. Langenberg (468.8) — Dortmund (293) — Münster (241.0 17: Délutáni hangverseny. 20.15: Köln: Szinielőadás. »Die Hoffnungen auf Segen«, tragédia négy felvonásban. 24: Kinti. Tánczene. Nápoly (333.3) 17.10: Szórakoztató zene. 21: Kamarazene. 21.30: Egy színházt közvetítés. Budapest (557.5) 9.30: Hirek, közgazdaság. 12: Pontos időjelzés, hirek, közgazdaság. 13: Időjárás- és vízállásjelentés. 15: Hirek, közgazdaság. 16.45: Pontos időjelzés, időjárás- és vízállásjelentés. 17: Balkányi Kálmán, az O. M. K. E. igazgatója: »A merkantiUzmus.« 17.30: Operetthangverseny. 19. Német nyelvoktatás. (Eduard Szentgyörgyi dr.) 19.45: Gróf Teleki Sándorné (Szikra): »Jár tömb?, n-ke 1 tömbe ti« előadása. 20.30: Weimer Géza hangversenye a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből. 212.15: Pontos időjelzés., hírek, közlemények. 22.40: His Masters Voice művész- és trnelemezek. Bézs (317.2, 577) — Graz (357.U — Innsbruck (294.1) — -agenfurt (272.7) 11: Délelőtti hangverseny. 16.15. Délutáni hangverseny. 20.30: Strindbergest. Utána könnyű esti zene. Berlin (483.9, 565) — Königswusterhausen (1250) — Stettin (236.2) 21: Zansorahaugverseny. Orosz táncváltozatok 22-30: Tánczene. Leipzig (365.8) — D.esden (275.2) 17: A drezdai házjzenekar hangversenye. 20.15: Gyermekversek és dalok. Közben a házizenekar hangversenye. Milánó (546) 17: Szórakoztató zene. 21: G. Verdi »La Traviata« cimü operájának közvetítése. München (535.7) — Nürnberg (303) 16: A házizenekar hangversenye, 19: Operaelőadás. »Hans Heilige«, romantikus opera három felvonásban. 22.30: Szórakoztató zene. Posen (344.8) 12.45: Katonazene. 20.30: Kamarazene. 22.30. Jazz-band. Gyetval Lajos báeskatopolai sors-Jegyárutíűjában vásárolt osztálysorsjegyek közül a december 3*iki húzáson a következő számok nyertek: 2.0(10. dinárt nyert. 5S798. 530 dinárt nyert: 2339a 33443, 35216, 28, 61, 64, 35611, 40157, 64, 46310, 47374, 476C7, 2$, 55713, 21. 45, 76, 587C9, 95, 61214, 24, 56, 67909, 56, 70222, 79, 82508, 83178, 82, 88, 52, 83835, 46, 84352, 96203, 28, 42, 1C02Ő4, 103257, 105143, 106656, 86, 110603, 111803, 29, 77, 115119, 61, 95, 120504, 50, 124506, 13, 26. REGÉNY LANGNYELV IRTA: .. AX ROHMER [ } Egy fehér ruhás hindu szolgált fel az ebédnél és mozdulatait Mary kellemetlenül nesztelennek taláíta. Valami természetellenes volt az egész ház légkörében. Rajtakapta magát, hogy hogyan figyeli egy közeledő autó zaját, hogy figyelt minden lépést és mennyire várta Harley hangjának megszólalását. Ez a várakozás már kínossá kezdett lenni. — Remélhetőleg nem történt semmi baja Harley urnák — mondotta idegesen. — Már vissza kellett volna érkeznie. , Ormuz khán vállat vont és gyémánttal kirakott karkötőóráji'ra nézett. — Ne féljen semmit — mondotta lágy hangján — Harley ur tudja, hogy mennyire kell vigyáznia magára és — jelentőségteljesen nézett a lányra magnetikus szemeivel —- meg vagyok győződve, hqgy rövidesen látni fogjuk. A detektív azonban még az ebéd befejezéséig sem jelent meg. — Egyszer azt a kívánságát fejezte ki — mondotta Ormuz khán — hogy látni szeretné egy perzsa ház belsejét. Ha megengedi, megmutatom önnek azt az egyetlen jellegzetes szobát, amelyet angol kastélyomban berendeztem magamnak. Nyugtalanságát palástolva ment Mary a házigazdával abba a szobiba, amely álmainak megvalósulása volt. Ezüst lámpák függtek a kupolaszerű mennyezetről, amely gyönyörűen szőtt szőnyegekkel volt fedve. A redőnyök részben befedték az ablakokat és a fény tarka ablaküvegeken keresztül szűrődött be. A kereveten rengeteg párna volt és egy márványszökőkut csobogott a szoba közepén. Ormuz khán Maryt egy faragott székhez vehette, amelynek támláján leopárdbőr lógott. Egv széles ajtónyiláson keresztül Mary egy nagy, látszólag feutorozatian szobát vett észre, amely tompán volt világítva. A szoba túlsó végén kék vagy lila függönyöket vélt megkülönböztetni, Ortnuz khán a nyitott ajtó jobb oldatán álló kerevetre ült. — Ez a helyiség, kisasszony — magyarázta — meglehetős hü másolata ispahani házam szobáinak. Nem akarom azonban azt állítani, hogy ez tipikusan keleti. Tetszik önnek? —» Nagyon! — felelte Mary és körülnézett. Nehéz jácint-szagot érzett és észrevette, hogy számos váza állt köröskönil kis asztalokon és állványokon ezzel a virággal. — Ritkák az Ilyen szobák Perzsiában? — Öh nem. Azonban bizonyos tipikusan keleti dolgok önt valószínűleg nagyon kijózanítanák, Abingdon kisasszony. — Mennyiben? — kérdezte Mary és azon gondolkodott, hogy tulajdonkép hol marad dr. Mc. Murdockné. — A kelet igazi csodája nem külsőségekben van. hanem a belső tartalomban. És a mai kelet mögött ott a tegnapi. Ormuz khán arckifejezése álmodozó volt és azon a misztikus hangon beszélt, amelyet Mary már ismert és amelytől félt. Mindjobban vágyakozott rá, hogy Paul Harley megjelenjék. A düh érzésével ébredt tudatára annak, hogy a perzsa hipnotikusan láncoVia magához a tekintetét, hogy akarata ellenére rá kell néznie. — A tegnap keletje — folytatta Ormuz khán és mintha a hangja most csodálatos távolból jött volna — minden emberi tudás és emheri hatalom születését látta. És a mi részünkre a tegnapi kelet egyben a mai is. Mary álomszerű gondolatnélküliségbe sülyeJt, amikor hirtelen zait hallott, amely kijózanította és visszaadta veszendőben levő akaraterejét. Miután az ab’sknk zárva voltak, csak balkan hallatszott egy autó érkezése, amely a ház előtt állt meg. Hirtelen oldalt fordította a fejét, hogy megszabaduljon a fekete szemek lebilincselő tekintetétől. — Azt hiszi, hogy Harley jön? — kérdezte. — Valószínűleg — felelte barátságosan a nerzsa Elefántcsontszinii kezével csak egy félmozdulatot tett. amely csalódást fejezett ki. — Maid mindjárt érdeklődöm. Macskaszerü mozdulattal emelkedett fel $ kiment a szobából, Mary Abingdon hallotta, hogy az autó eltávolodik. Azután újabb neszt hallott, amely valóban megijesztette: Valaki kívülről háromszor kopogott az eblakon. — Gyorsan! — szólt egy magas, hűvös hang. — Nyissa ki az ablakot! ön veszedelemben van! A hang különös volt, de nem volt Indusnak a hangja. A parancsoló hangsúlyban valami bizalomgerjesztő volt. Mary gyorsan körülnézett, majd ahhoz az ablakhoz sietett, amely felől a hangot hallotta, felhúzta ,a redőnyt, kinyitotta az ablakot és kimászott. Egy kis terrasz volt itt, mögötte kert. A terraszon egy karcsú, szikár férfi állt, szűk szmokingban és világos felöltőben. Sápadt és beretválatlan vök és fáradtnak látszott. Bár szemei fénytelenek .voltak, egész magatartása ugrásra kész feszültséget mutatott. —• Nicol Brlnn vagyok. Ismertem az ön édesapját. Ön csapdába esett. Azért jöttem, hogy megmentsem. Tud autót vezetni? — Igen. — Akkor jöjjön azonnal! — A kabátom és kalapom... — Sokkal fontosabb dolog forog most kockán! Mary Abingdon csak az előbb ismerte meg Ormuz khán félelmes hipnotikus erejét. Most pedig már másvalakinek az akarata lett úrrá felette, nen kevésbbé hathatósan, de mégis egész másmódem Az idegennel együtt, akiben már első tekintetre bízott, bokrokon és keskeny ösvényeken keresztül szaladt előre. — Ha elérjük a kocsit — lihegte a férfi akkor ne kérdezzen semmit, hanem azonnal hajtson el és semmitől se hagyja magát feltartóztatni! Ha úgy érzi, hogy már biztonságban van, akkor telefonáljon Scotland-Jardra. Küldjenek ki egy rendőrosztagot olyan gyorsan, ahogy csak lehet! Azok az események, amelyek Nicol Brlnnek a legkritikusabb időpontban való beavatkozását előidézték, az amerikai személyének megfelelően egész különös természetűek voltak. .(Folyt köv.)’
