Bácsmegyei Napló, 1927. december (28. évfolyam, 334-360. szám)

1927-12-06 / 338. szám

1927. december 6 _ BÁCSMEGYE5 NAPLÓ 3. oldal. Megnyitották a Népszövetség ülésszakát A megnyitó ülésen a magyar-román agrárkonfliktust levették a napirendről Közveüen tárgyalások indulnak meg Románia és Magyarország között Briand nem látogatja meg Mussolinit — Anglia szigorú felié elekhez köti a fezov^etoroszorszÉggal való diplomáciai viszony felvételét A román kormány hajlandó kártérítést fizetni a lefoglalt magyar birtokokért Géniből jelentik: A Népszövetség pénz­ügyi bizottsága szombaton tárgyalta a magyar kormány kérését a népszövet­ségi. magyar kölcsön fennmaradt részé­nek felszabadítására. A magyar kormány kérését, mi­ntán sürgős és hasznos beruházd* Sikké! okolta meg a népszövetségi kölcsön hátralékos részének tea­­hasítását, egyhangúlag teljesítették. Tíz a határozat, amely a kölcsönből hát­ralékos 38 millió pengőt felszabadítja, most a Népszövetség tanácsa elé kerül, amely szerdán vagy csütörtökön foglal­kozik ezzel a kérdéssel és valószínűleg vita nélkül hozzá fog járulni a pénzügyi bizottság javaslatához. A rcmán-magyar agrárkonfliktus kér­dése még teljesen bizonytalan. 1 Bizonytalan az is, hogy Titulescu román külügyminiszter e'jön-e Genf­­be vagy sem. A népszövetségi palotában, ahol a ta­nács megnyitóülése alkalmával élénk volt a sürgés-forgás, a folyosókon több cso­portban beszéltek erről a kérdésről, de határozottat senki sem tudott. Ezideig Ro­mánia egyetlen képviselője Genfben Pet­­rescu Commeen berni román követ, aki kijelentette, hogy még neki sincs biztos értesülése arról, hogy Titulescu külügy­miniszter Genfbe jön-e és azt a vélemé­nyét fejezte ki, hogy ha Titulescu nem jöhet a Népszövetség ülésére, akkor Ro­mánia a döntés elhalasztását fogja kérni. A magyar kormány arra az esetre, ha a népszövetségi tanács a ha­lasztást elhatározná, azt fogja in­dítványozni a tanácsnak, hogy kö­telezze a román kormányt a ma­gyar kormánnyal való közvetlen tárgyalásra annak a jegyzéknek az alapján, amit a bukaresti magyar követ november 15-én Titulescu külügyminiszternek átnyújtott. A magyar kormánynak ezt a javaslatát hétfőn osztották szét a népszövetségi palota folyosóján. A felajánlott meg­egyezés lényege az, hogy a magyar panaszosok nem köve­telik a szántóföldek és mezük vis­szaadását, ellenben visszakövetelik az erdőket, szőlőket, gyümölcsösö­ket, házakat és egyél) épületeket. A vissza nem adandó b'rtokok után kártérítés jár, amelynek összegét a teljes kártérítés összegénél alacsonyabban szabnák meg. A Daly Mail genfi tudósítóba ezzel a kérdéssel kapcsolatban a következő in­formációkat kapta: A román kormány vissza adja az eredeti birtokosoknak a nagybirto­kok egy részét, amelyet még nem osztottak fel a parasztok között, amely azonban már állami tulajdonban van. Lehetővé fogiák tenni, hogy a lefoglak birtokok tulajdonosai o’yrn összegű megváltást kopjanak, amely kölcsönös megegyezés alap­ján kerül megállapításra. Ezt az összeget a román kormány hosz­­szu lejáratú amortizáció formájában törleszti és az amortizáció céljaira ösz­­szesen tízezer font sterlinget vettek szá­mításba. gátasok körében arról beszélnek, hogy az angol kormány aligha fog hajlandóságot mutatni a szovjetkormánnyal való meg­egyezésre, viszont nem képzelhető el, hogy Briand és Litvinov vasárnapi ta­nácskozásán a szovjetdelegáció vezetője kötelezettséget vállait volna az angol és francia előfeltételek elfogadására. Briand pontokba foglalva hozta tu­domására Litvliiovnak azokat a Még ezeknél a kérdéseknél is kénye­sebb probléma a francia-jugoszláv és az olasz-albán szerződések ügye. A francia delegáció körében úgy tudják, hogy Briand és Stresemann a francia­­jugoszláv és az olasz-albán szerző­dés nyomán támadt helyzet tisz­tázásáról tárgyaltak vasárnap délután. Szóba került ezen a tanácskozáson az a kérdés is, hogy Briand csakugyan meglátogatja-e a Nép­­szövetség ülése után Mussolinit. Kiderült, hogy e körül félreértés támadt és Briand a kamara legutóbbi ülésén nem mon­dotta azt, amit a francia lapok Írtak, hogy »a Népszövetség ülése után örö­mest fogom megragadni az alkalmat az olasz miniszterelnökkel való találkozás­ra«. Briand kijelentette, hogy nem ezt mondotta, hanem csak jelezte, hogy szívesen látná, ha Mussolinivel sikerül­ne a félreértések nyomán támadt ellen­téteket eloszlatnia. Briand azonban nem szándékozik közvetlen tárgyasokat kezdeni Mussolinival. A népszövetségi tanács mostani ülés­feltételeket, amelyeknek teljesíté­se esetén Anglia helyreállítaná a di­plomáciai viszonyt Szovjetorosz­­crszággal. A feltételek szerint Szovjetoroszor-’ szágnak garanciát kell adni arra nézve, hogy a harmadik internacionáié meg­szünteti külföldön a bolsevista propa­gandát, továbbá, hogy a szovjetkormány megtámadási szerződéseket köt a szom-j széd államokkal. Ebben az esetben folyj tatni lehetne a tárgyalásokat a cári adósságok rendezéséről és ha ezek a tár­gyalások kedvezően végződnének, Szov­­jetoroszország számíthatna külföldi kölT csönőkre. A lengyel-litván konfliktus ügyében, Németország, Anglia és Franciaország1 azt a tervet fogják támogatni, hogy a tanács küldjön ki egy öítsr.u bi­zottságot a lengyel-litván kérdés megvizsgálására, amelyben Németország is helyet foglal­na és ez a bizottság a helyszínen meg­tartandó vizsgálat alapján tegyen ja-; vaslatot a népszövetségi tanácsnak a; hadiállapot megszüntetésére és a vilnai probléma végleges rendezésére. szakának tárgysorozatán ezeken a problémákon kivül végül szerepel még' Danzig kérdése és a rég húzódó civódás a Salamis hadihajó tulajdona miatt, vé­gül Stresemann indítványa, hogy a Nép­­szövetség ezentúl évenkint csak három ülést tartson. Chamberlain és Litvinov tanácskozása Lunacsarszki szovjet delegátus hétfőn délelőtt elutazott Genfböl. A szovjetde­legátusok közül csak Litvinov tartózko­dik még Genfben, aki hétfőn délután fél négykor felkereste Chamberlainé angol1 külügyminisztert szállodai lakásán. A: tanácskozás után az angol delegáció a következő hivatalos kommünikét ad­ta ki: — Miután Litvinov külügyi népbiztos! találkozót kért Cmaberlainetől, a találko-j zás ma délután megtörtént. A megbeszé-' lés folyamán a két miniszter fesztelenül; kifejezte álláspontját Szovjetoroszoc-: szág és Nagybrittania egymáshoz való; viszonyának kérdésében. A tanácskozás, folyamán nem sikerült megfelelő alapot! találni a megegyezésre. A népszövetségi tanács megnyitó ülése Franciaország nem kezd tárgyalásokat az o’asz kormánnyal Lelőtte társát egy szentai csendőr A gyilkos több lövést lelt egy zsu o ásig megtelt bel­városi vendéglőben Géniből jelentik: A népszövetségi ta­nács hétfőn megkezdte negyvennyolca­dik ülésszakát. A megnyitóülés délelőtt tizenegy órakor kezdődött. Az elnöki tisztet, amely minden évben abc-sorrend szerint más-más tagra jut, az idén Cseng- Loh, párisi kinai követ tölti be. A tanács először zárt ülést tartott, amelyen megállapították az ülés­szak végleges napirendjét és ennek során tárgyalásra került a magyar­román birtokper ügye is. Chamberlain külügyminiszter bejelen­­trite, hogy hétfőn reggel Titulescu ro­mán külügyminisztertől táviratot kapott, amelyben Titulescu arra kérte, tekintsen el attól a sürgönytől, amelyet Bratianu Vintilla a Népszövetség főtitkárához in­tézett és amelyben az ő betegségére való tekint öttel a magyar-román agrár konflik­tus tárgya’áSánák elhalasztását kérte, minthogy ez a Sürgöny tárgyta'an. Kö­zölte egyben Titulescu, hogy hétfőn este Genfbe utaz:k. Chamberlain beje'entette. hogy azonnal válaszol TLulesCunak és értesítette, hogy egészségi állapotára va­ló tekintettel nem ajánlja neki a fárasztó nagy utat és minthogy a román kormány nemrég újjáalakult, Chamberlain sokkal ho'ycsebhnek tartaná, ha az uj kor­mány mégegyszer áttanulmányoz­ná a magyar ag árper aktáit és ba­rátságos tárgyalásokat kezdene a m igyor kormánnyal. Az ügy elha­lasztása ezúttal célszerű vein?, miután a magyar kormány közvetlen ja­vaslattal fordult a román kormányhoz és ez a javaslat talán megfelelő alapot nyújt a megegyezésre. A tanács hivatalosan is tudomásul vet­te ezt a táviratváltást, majd Apponyi Al­bert kért szót. Apponyi kijelentette, hogy e'fogad­­haíónak tartja ezt a halasztó hatá­rozatot, annál is inkább, mert nem szeretne Ti­tulescu betegsége révén nem fair előny­höz jutni. Kérte azonban Apponyi a nép­­szövetségi tanácsot, hogy a tanács figyelmeztesse a román kormányt arra a kívánságára, hogy Románia vegye fel a közvetlen tanácskozásokat Magyarországgal. Peirescu Connen, román delegátus szó­lalt ezután fel és szemrehányást tett a magyar kormánynak azért, hogy a nép­­szövetségi tanáccsal szemben renitens és a román kormányhoz intézett javasla­tában kényszeríteni akarja arra, hogy jo­gi álláspontját feladja. Apponyi nyomban válaszolt a felszó­lalásra és nyomatékosan rámutatott arra, hogy a román delegátus kijelentései nem felelnek meg a tényeknek, mert a ma­gyar kormány javas'ata a román kor­mány jogi álláspontját legtávolabbról sem érinti, azonban a gyakorlatban bizonyos lehetőséget nyújt a közvetlen megegye­zésre. A tanács ezután más kérdéseket be­szélt msg, majd a nyilvános ülésen hivatalosan is közöltök, hegy a magyar román ag­­rárkoafliktus kérdése elmarad a mostani ülésszak tárgysorozatáról és azt a má c'usl ülésszakra ha­lasztják. Az angol külügyminiszternek Titules­­cnval folytatott táviratváltásával ellen­tétben azonban eg'' bukaresti jelentés ar­ról ad hírt, hogy Titulescu külügyminisz­ter hétfőn este mégis Genfbe utazik. Szentáról jelentik: Szenta belvárosában a Vass-féle vendéglőjében vasárnap éj­szaka véres esemény történt. Todorovies Zsiva huszonö.éves esendő- szolgálati revolverrel két­szer rálőtt Kolenc Alajos nevű csendörtársára, akit a golyók élet­­veszélyesen megsebesítettek. Todorovies és Kolenc vasárnap dél­után a Keceli-féle korcsmában boroz­­gattak. Éjjel tíz óra tájban a két csendőr kissé ittasan betért a Vass-Testvérek vendéglőjébe, amely zsúfolásig tele volt vendégekkel. A két csendőr helyet fog­lalt egy asztalnál, melynek közelében ült Sordi Antal crnabarai bognár, aki szin­tén ittas volt. A két csendőr hangosan beszélgetett és Sordi meghallotta, amikor Kolenc azt mesé’te társának, hogy ő szlovéniai illetőségű. Sordi ,aki eddig nyugodtan ült most felugrott és megje­gyezte, hogy ö is szlovéniai. Kolenc en­nek nagyon megörült és a földit oda­hívta az asztalához. Beszélgetés során azonban kiderült, hogy nem szlovéniai, hanem bánáti. Kolenc csendőr ezért a tréfáért annyira megharagudott, hogy rátámadt Sordira, akit azonban Todo­­rovics védelmébe vett. A két csendőr között emiatt izgatott szóváltás keletkezett, Todorovies hirtelen e'örántotta for­­gópiszto'yát és szt lövésre készen tartva üldözni kezdte csendöríár­­sát, aki ijedten menekült előle. A túlzsúfolt teremben azonban csak ne­hezen tudott Kolenc menekülni és eköz­­több asztalt feldöntöttek. A vendé­­nézték a jelenetet, amikor két lövés dördült el, de a golyók célt tévesztettek. A teremben levők pánikszerűen mene­kültek a lövöldöző csendőr elől. Kolenc a kavarodásban megbotlott egy asztal le­döntött és összetört márványlapjába. To­­dorovics felhasználta az alkalmat és két­szer elsütötte revolverét. A golyók Kolenc fejébe fúródtak. A csendőr összeesett, Todorovies pedig kirohant az uccára és ott folytatta a lö­völdözést. Közben többen értesítették Szlávnics Nikola rendőrkapitányt, aki az egyik közeli kávéházban ült. Szlávnics futva ment az esemény színhelyére, ahol ott találta Todorovicsot, aki eközben el­dobta revolverét. Értesítették a rendőr­séget, ahonnan hattagú rendőrosztag ér­kezett a vendéglő elé. A gyilkos csendőrt letartóztatták és a rendőrség fogházába kísérték. Kolenc Alajosnak a gólyok a homlok­csontjába fúródtak és az ellenkező olda­lon hagyták el a fejet. A csendőr né­hány perc múlva magához tért és nem akarta megengedni, hogy a kórházba vi­gyék. de többen lefogták és kocsiba ül­tetve bevitték a kórházba. Hétfőn délelőtt Todorovies Zsivát ki­hallgatták és átadták a csendőr parancs­nokságnak, amely a hadbiróságnak ad­ja át. Plevsics Müeta rendőrfogalmazó, a kórházban kihallgatta, Kolenc Alajost, aki azonban a vérveszteségtől olyan gyönge volt, hogy csak a személyi ada­tait tudta tollbamondani, aztán eszméle­tét Vesztette. Briand közvetít Anß ia is Szov eforoszírszig között Már most nyilvánvaló, hogy a n ■ p- ] napot fog igénybe venni. A'/ érdeklődés bon szövetségi tanács munkája legalább tiz) előterében az orosz kérdés áll. A delo-gek megdöbbenve

Next

/
Oldalképek
Tartalom